Frenologia
(gör.), ujabban ezzel a névvel jelölik a tudományban Galltól
bevezetett amaz eljárást, mely az állatoknak és embereknek szellemi képességeit
koponyájuk alkatával veti össze; ezért koponyatannak, kranioszkopiának,
kraniologiának is nevezik. E tudomány arra törekszik, hogy támaszkodva egyfelől
az antropologia pontos tanulmányozására, az embereknek és állatoknak különböző
helyzeteikben való megfigyelésére, tekintettel lévén egyuttal az állat
hajlamaira és az agy- s elmebetegeken tett patologiai észleletekre is, másfelől
támaszkodva az agyvelők és koponyák alakjának pontos és sokszoros
tanulmányozására, egészséges és beteg állatok és emberek agya velején végzett
beható vizsgálatokra: az agy működését tudományosan és diagnosztikailag
megállapítsa. A F. tehát azt tanítja, hogy valamely lelki tulajdonság (p.
gyermekszeretet, vagyon utáni vágy) energiája egyenes viszonyban áll az illető
agyrészeknek térbeli kifejlődésével, hogy tehát az utóbbiak nagyságuk által a
koponya külső alakulatára is kihatnak s hogy különösen a koponya felületén levő
domborodásokról v. mélyedésekről bizonyos szellemi tulajdonságok meglétére vagy
meg nem létére lehet következtetni. E tudományt Gall után Spurzheim
fejlesztette tovább. A F.-nak azonban, noha a multban néhány lelkes apostola
volt, akik közé tartozott ujabban Scheve is, manapság csak kevés hive van. V.
ö. Gall, Spurzheim, Combe, Chenerix, Broussais, Carus, Duniont, Noël, Scheve,
stb. munkáin kivül különösen Wittich: Physiognomik und Phrenologie (Berlin
1870).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|