Frey

1. Emil, svájci államférfiu, jelenleg elnök és ezredes, szül. Arlesheimban (Baselland) 1838 okt. 24. Ulmban és Jenában végezte jogi és gazdászati tanulmányait. 1860. kivándorolt az Egyesült-Államokba, hol a polgárháboruban Hecker oldalán és később mint önálló vezér tevékeny részt vett, Galtisburynél azonban fogságba esett és másfél évig kemény fogságot szenvedett. Végre 1865. szabadon bocsátották, amire őrnagyi ranggal nyugalomba vonult. 1866. visszatért Basellandba, hol rövid idő mulva a kanton-tanács elnökének választották. 1890. a szövetség-tanácsnak lett tagja és egyuttal a katonai ügyosztály vezetője; egyébiránt a radikális pártnak hive. Az 1894. évre a köztársaság elnökévé választották.

2. F. Frigyes Ármin, álnevén Martin Greif, német költő, szül. Speierben 1839 jun. 18. Katonai pályára lépett, 1859. tiszt lett, de 1867. nyugalomba vonult és azóta Münchenben él. 1868. egy kötet költeményt adott ki (Gedichte, 5. kiad. Stuttgart 1889). Kitünt a drámában is, nevezetesebbek ezek közt: Hans Sachs (Augsburg 1866); Corfir Ulpedt (szomorujáték, 2 kiad. Bécs 1879); Nero (u. o. 1877); Marino Falieri (u. o. 1879); Prinz Eugen (2 kiad. Cassel 1880); Heinrich der Löwe, Die Pfalz in Rhein (mindkettő Stuttgart 1887); Konradin, der letzte Hohenstaufe (u. o. 1889); Francesca da Rimini (u. o. 1892); Ludwig der Bayer oder der Streit von Mühldorf (u. o. 1891). F. a tehetségesebb német lirikusok egyike, aki egyszerü formában tudja kifejezni érzéseit. V. ö. Bayersdorfer, Ein elementarer Lyriker (Martini Greif) (Bécs 1870); Lyon, Martin Greif als Lyriker und Dramatiker (Lipcse 1889); Prem S. M., Martin Greif (u. o. 1892).

3. F. Henrik, német anatomus és zoologus, szül. majnai Frankfurtban 1822 jun. 15. Bonnban, Berlinben és Göttingában 1840-45. orvostant tanult, később a göttingai élettani intezéten asszisztens és 1848. a szövettan és összehasonlító boncolástan tanára lett Zürichben; utóbb a politechnikumon az állattannak is tanára lett. Luckarttal együtt kiadta Wagner: Lehrbuch der Zootomie c. művének (Lipcse 1847) második kötetét, valamint a Beiträge zur Kenntniss wirbelloser Thiere (Braunschweig 1847) cimű munkát. Egyéb művei: Histologie und Histochemie der Menschen (Lipcse 1859, 5. kiad. u. o. 1875); Das Mikroskop und die mikroskopische Technik (8 kiad. u. o. 1886); Grundzüge der Histologie (3 kiad. u. o. 1885); Die Tineen und Pterophoren der Schweiz (Zürich 1856); Die Lepidopteren der Schweiz (Lipcse 1880) stb.

4. F. János Jakab, német festő, szül. Baselben 1813., Olaszországban élt 1842., megh. Frascatiban 1865. Lepsiusszal elment Egyiptomba. Kitünőbb tájképei: A caudiumi hágó; Számumtól meglepett karaván, Granada (a baseli muzeumban); Számum, Memnon szobrok áradáskor (müncheni uj képtár); Sziciliai táj, A gizehi gúlák (danzigi muzeum).

Forrás: Pallas Nagylexikon