Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Friaul... ----

Magyar Magyar Német Német
Friaul... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Friaul

(olaszul Friuli, vagy Patria del Fiuli), azelőtt külön hercegség volt, mely a Livenza pataktól az Isonzóig terjedt. Jelenleg már csak földrajzi fogalom. Nyugati fele, a volt velencei F., ma az olasz királysághoz tartozik; keleti fele, osztrák F., Görz-Gradiska grófságnak és az osztrák tengerpartnak kiegészítő része. Nevét az ország az egykori Forum Julii római várostól kölcsönözte. A karni és juli Alpok több kiágazása borítja az É. és K. vidékeket, melyek gabnában, gyümölcsben és borban bővelkednek. Főfolyója a Tagliamento; főbb helyei: Udine, Cividale, Palmanuova és Cormons. Lakói a friulanok, az olaszokkal közeli rokonságban vannak, vallásra katolikusok. Sajátságos öltözetet viselnek és eredeti táncot lejtenek (friulanx). A pontebba vasut ÉD. irányban áthasítja az országot.

F. őslakói a karnok voltak. Kr. e. 150 körül a rómaiak hatalmába esett; a népvándorlás viharaiban sokat szenvedett a rajta át Itáliába vonuló barbároktól, és a Kr. u. VI. sz.-ban a longobardok alapítottak uj hazát (l. o.). 569. Alboin király unokaöccse kapta F.-t, ki 610. az avarok elleni csatában halálát lelte. Azután Lintprand, Hildebrand és Ratchis kormányozták az országot, mignem 774. Nagy Károly F.-t a frank monarkiához csatolta. Egyuttal őrgrófságot és több grófságot alapított ott. Egyideig (888-924) Berengár is dicsekedett az uralommal. 924. óta ritkábban fordul elő F. neve az oklevelekben. 1077. IV. Henrik császár a F.-i őrgrófságot az aqulejai patriarkának ajándékozta, kitől 1420. a velencei köztársaság ragadta azt el. A XIV-XV. sz.-ban F. sikjai gyakran hangzottak vissza magyar fegyverek zajától s nevezetesen Nagy Lajos és Zsigmond velencei hadjáratai idején. 1511. I. Miksa szerencsével harcolt F.-ban a signoria ellen, mely azonban 1514. F.-t mégis visszakapta; csakis a keleti rész maradt meg a császár kezében. F. nyugati nagyobb fele Velencének maradt egészen a campoformiói békekötésig (1797), amidőn Napoleon azt előbb Ausztriához, 1805. pedig a pozsonyi béke értelmében Illiriához csatolta. A bécsi kongresszus (1814) Ausztriának juttatta egész F.-t, melynek nagyobb részéről azonban I. Ferenc Józsefnek 1866. Viktor Emánual olasz király részére le kellett mondania. V. ö. Manzano, Annali del Friuli (7 köt.); u. a. Compendio di storia friulana (1806); Czoernig, Das Land Görz u. Gradiska (1873); Zahn, Friulan. Studien (Archiv für Österr.-Gesch. 57 köt., 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is