Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fribourg... ----

Magyar Magyar Német Német
Fribourg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fribourg

(ejtsd: fribur) vagy Freiburg, 1. Svájc egyik kantonja, Bern, Waadt kantonok és a Neuchatel-tó közt, 1669 km2 területtel, (1888) 119562 lak., akik közt 81828 francia, 37315 német és 382 olasz, 100521 róm. kat., 18869 evangelikus, 127 izraelita és 42 egyéb vallásu. F. Ny-i része, a Sarinetól a Morat és Neuchatel-tavakig sik; a K-i részt a Jorat és az Alpok takarják; amaz a Jura és az Alpok közt huzódik el, a Sarine és Broie közt vizválasztóul szolgál és Giblouxban (1215 m.) éri el a legnagyobb magasságát. Az alpi vidéket, a la Gruyere-t a F.-i Alpok alkotják a Vanit Noir (2386 m.), a Brenleire, Folliéran (2340 m.) a legmagasabb csúcsok. A patakok ezen hegyek közt mély völgyeket ástak, amelyekben bő és buja legelők vannak. A kanton legjelentékenyebb folyója a Sarine (Saane), amely D-ről É-felé átfolyik rajta; legnagyobb mellékvize a Jogne (Jaun), a Singinenel (Sensa). A Broye átfolyik a Morat-tavon. A Rhône vizkörnyékéhez egyedül a Genfi-tó mellékvize, a Veveyse tartozik. A Morat-tavon kivül szép hegyi tava van a lac Noir a Gruyereben 1056 m. magasban. Az éghajlat É-on melegebb, mint a D-i magasabb részeken. Az 1470 km2 termékeny területből 277 esik az erdőségekre, 2,8 szőllőre és 1189,2 a szántóföldek, kertek, rétek- és legelőkre. A gabonatermelés a lakosság szükségletét fedezi; azonkivül termesztenek gyümölcsöt, dohányt, répát és olajos magvakat. A Vully lejtőin vannak a legjobb szőllők. Az állat-, különösen a szarvasmarhatenyésztés igen virágzó; a fekete foltos, nagy F.-i tehenek hiresek; a la Gruyere-ben ezeknek tenyésztése és az ezzel összefüggő sajtipar a lakosság főfoglalkozása. Az állatállomány 77600 szarvasmarha, 8320 ló, 29460 sertés, 19630 juh és 17800 kecske; ezenkivül 10500 méhkas. A bányászat jelentéktelen; egyedül épületkövek és mész nyerésére szorítkozik; az ásványvizek száma (Paquirnél, Bonnál) nagyon kevés. Az ipar, amely (1888) 1282 munkást foglalkoztat, főképen sajtkészítéssel (közel 3 millió kilogramm), órakészítéssel, bőrcserzéssel, szalmafonással, papir-, dohány- és üveggyártással foglalkozik. A kereskedelem főkiviteli cikkei a sajt, fa, állatok, bőrök és szalmafonatok. A vasutak hossza 150 km. Az 1857 máj. 7-ről kelt alkotmány értelmében F. demokratikus képviseletü köztársaság és mint ilyen tagja a svájci szövetséges köztársaságnak. A hivatalos nyelv a francia. A polgárok a svájci alaptörvényekben foglalt jogokat élvezik. Választó minden 20 éves svájci polgár, akit polgári és politikai jogaitól törvényes itélettel meg nem fosztottak. A törvényhozó hatalmat a Grand Conseil (nagy tanács) gyakorolja, amelynek tagjait, minden 1200 lakosra egyet, 5 évre választják. A végrehajtó hatalom a Conseil d"État (államtanács) kezébe van letéve; ez 7 tagból áll, akiket a Grand Conseil 5 évre választ. A legfőbb igazságszolgáltató forum a Tribunal cantonal, amely 9 tagból áll; ezeket a Grand Conseil választja 8 évre; egyéb igazságszolgáltató forumok a Tribunal d"arrondissement és a Justice de paix (a békebiró). Közigazgatás szempontjából a kanton a következő 7 járásra oszlik: Broye, Glane, Gruyere, du Lac, Sarine, Singine és Veveyse. Mindegyiknek élén egy-egy préfet áll. A főváros F. A pénzügyek a vasutak építésére fordított nagy költségek miatt nem a legvirágzóbbak; deficittel azonban a kantonnak nem kell küzdenie. A fővárosban levő egyetemen kivül egy gimnáziuma, mezőgazdasági iskolával egybekötött tanítóképzője Haute-Riveben, progimnáziuma és többféle népoktatási intézete van.

Történelem. A kelta őslakók nyomai a Neuchatel-tó cölöp-építményeiben maradtak fönn. A római uralom idejében Aventicum volt a főváros. Miután Burgundiához (532), a frank birodalomhoz (532-888), azután pedig Uj-Burgundiához került és a zähringi hercegek birtoka lett. 1177. IV. Berthold megvetette alapját F. városának, amely a neki ajándékozott szabadalmak következtében csakhamar felvirágzott. A zähringiek kihalta után 1218. örökségként Kyburg grófjára, 1277. pedig a Habsburgokra szállt. Ezeknek érdekében többször fogott fegyvert Bern ellen, amelytől 1298. Dornbühlnél, 1339. pedig Laupennél vereséget is szenvedett. Miután a Habsburgok cserben hagyták, 1452. elismerte a savojai hercegek fönhatóságát, de már 1477. Bern szövetségébe állott és magát a savojai uralom alól felszabadította, 1481 dec. 22. pedig fölvétetett a svájci szövetségbe. 1516. I. Ferenc francia király a svájci szövetséggel itt kötötte meg az ugynevezett örök békét. A reformációt nem fogadta be; ezért is a lausannei püspök 1536. ide tette át székhelyét. 1580. befogadta a jezsuitákat, ami által F. a svájci ellenreformáció középpontjává lett. Itt, Svájcban az első helyen, alakult a XVI. sz.-ban egy zártkörü patriciátus és ez az ugynevezett «bourgois secrets», magához ragadta az uralmat. A jogaitól megfosztott föld népe 1781. Chenaux Péter vezérlete alatt fellázadt ugyan, de a lázadást Bern segítségével elfojtották. A franciák 1798-iki támadásánál F. ellenállás nélkül hódolt meg. 1803. egyikévé lett a direktoriumtól felállított kantonoknak és régi alkotmányát megszüntették, 1814. azonban a régi arisztokrácia visszanyerte az uralmat és 1818. visszahivta a jezsuitákat, akik itt hires kollégiumot alapítottak, amelynek egy ideig több mint 900 tanulója volt a legkülönbözőbb keresztény országokból. 1830. fenyegető mozgalom támadt a nép között; ez rábirta az arisztokratákat, hogy 1831. uj alkotmányt készítsenek, amely a jogegyenlőség alapján nyugodott. A kat. klerus mindamellett meg tudta védeni jelentékeny befolyását; ez egyelőre csak akkor tört meg, midőn a kanton a Sonderbundhoz csatlakozott és emiatt a szövetséges csapatok megszállották. Ekkor az ideiglenes kormány uj alkotmányozó gyülést hitt egybe és ez megalkotta az 1848-iki szabadelvü alkotmányt, elüzte a jezsuitákat, lefoglalta birtokaikat, kötelezővé tette a népoktatást és eltörölte a halálbüntetést (amit azonban azóta visszaállítottak). 1848 és 1850 okt., 1851 márc. és 1853 ápr. a konzervativ párt megkisérlette ugyan a dolgok régi rendjét visszaállítani, de sikertelenül; vezérének, Marilley püspöknek számüzetésbe kellett mennie, 1856. azonban a papi párt a Grand Conseil tagjainak választásánál többségre tett szert és 1857 jan. 13. készített alkotmánnyal ismét uralomra jutott; a számüzötteket visszahivták és az iskolaügyet ismét a papok felügyelete alá helyezték. Ezóta a kantonban, bár a radikális oppozició folytonosan dolgozik ellene, a konzervativ irány uralkodik. 1880-ban az uralkodó pártban szakadás tört ki ugyan, amennyiben a mérsékelt konzervativok (Bienpulicards) az ultramontánoktól (Libertads) elszakadtak, de a kormányzás irányában változást teremteni nem tudtak. 1889. föl is állították a kat. egyetemet. De a legujabb időben, amint látszik, mégis beáll bizonyos fordulat a liberálisok javára, mert az utóbbiak ösztönzésére 1892 vége felé az alkotmányrevizió szükséges voltát a nép is megszavazta. V. ö. Kuenlin, Dict. geogr. hist. et stat. du canton de F. (1832); Marrot, Chronique du canton F. (1878).

2. F., az ugyanily nevü svájci kanton fővárosa, püspöki székhely, a Sarine partján, 589 m. magasban, vasut mellett, (1893) 12567 lakossal, akik nagyobbára franciául beszélnek, szalmafonással, dohány- és bőrgyártással; kat. egyetemmel, amelynek nics orvosi fakultása, nyilvános könyvtárral, muzeummal, természettudományi és archeologiai társulattal. A Sarine partján lépcsőzetesen emelkedő hegységen épülve F. régi, egymás fölött álló házaival, középkori tornyaival, templomaival és számos kolostorával eredeti és festői látványt nyujt. Székesegyháza, a szent Miklósrról elnevezett templom a XIII. századból, egyike Svájc legszebb templomainak, 78 m. magas toronnyal és Mooser Alajostól való hires orgonával. A városháza egykoron a zähringi hercegek palotája volt. F. nevezetessége a két összefüggő hidja; az egyik a Sarine fölött 287 m. hosszu és 55 m. magas; 1834. épült; a másik 1840-ből a Gotteron mély völgyén vezet át, 210 m. hosszu és 97 m. magas. A város közelében 12 m. magas, 180 m. hosszu és 30 m. vastag töltés a Sarine vizét mesterséges tóvá (lac de Pérolles) gyüjti össze; ebből a mesterséges tóból vizesés alakjában lezuhanó viz 2600-4000 lóerőt képvisel, amelyet turbinák és transzmisszionális drótkötelek segítségével gépek hajtására használnak föl a plateau Pérolles-on, a hozzája füzött reménységek azonban nem teljesültek egészen és a fölépített gyárak egy része beszüntette működését. F. Girard atyának, szülővárosa; emlékére a városban szobrot emeltek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is