Friedländer

1. Frigyes, osztr. festő, szül. Kohljanowitzban Csehországban 1825 jan. 10. Bécsben, Olaszországban, Düsseldorfban, végre Párizsban képezte ki magát. Történelmi képeket is festett, de sikerültebbek genreképei: Egy középületből az utcára csődülő nép (1859); Zálogház, A politikusok (1866); Az uj bajtárs (1869); A rokkant vitézek (1871); Eprészek, Szerelmi vallomás (1872); A toast; A borkiontás; Az öt érzék; A vizsgálat (1883); Borpróba (1885); Büvész a kantinban; Festő és modelljei (1888).

2. F. Gyula, német numizmatikus, sz. Berlinben 1813 jun. 25., megh. u. o. 1884 ápr. 4. Bonnban és Berlinben tanult s 1840. Berlinben a kir. régi pénzgyüjteménynél kapott alkalmazást, 1854. igazgatója lett e gyüjteménynek, melyet ő virágoztatott fel és tett Európa egyik legjelentékenyebb pénzgyüjteményeinek egyikévé. F. kiadott monográfiákat Justinianus császár (Pinderrel, Berlin 1843); a keleti gótok (u. o. 1844); a vandálok (Lipcse 1849); az oszkok pénzeiről (u. o. 1850); Die italien. Schaumünzen des XV. Jahrhunderts (Berlin 1882) cimü diszmunkát és több dolgozatot a külömböző numizmatikai folyóiratokban.

3. F. Lajos, német filologus és archeologus, szül. Königsbergában 1824 jul. 24., ugyanott majd Lipcsében és Berlinben tanult, s előbb magántanár, később pedig rendes tanár lett szülővárosa egyetemén a klassz. filologiából. 1892. nyugalomba vonult. Főműve (amely után irta Bozóky Alajos a római császárság irodalmára, művészetére stb. vonatkozó könyveit) Darstellungen aus der Sittengeschichte Roms (Lipcse, 5 kiad., 1881, 3 köt.), s többi művei is hasonlóak. Korában a homéroszi költemények kritikájával foglalkozott s e nemből is több műve maradt fenn. Die Homerische Kritik von Wolf bis Grote (Berlin 1853); Analecta Homerica (Licse 1859) stb.

4. F. Miksa, osztrák hirlapiró, szül. Plessben (Szilézia) 1829 jun. 18., megh. Nizzában 1872 ápr. 20. Berlinben, Boroszlóban és Heidelbergában jogot tanult, aztán biró lett Boroszlóban. 1856. Bécsbe költözködött s a bécsi Presse munkatársa lett; 1864. Etienne-nel együtt a Neue Freie Presset alapította meg, melynek mindhaláláig kiadója volt. Hirlapi cikkei közül különösen a nemzetgazdaságiak váltak ki. Művei közt: Der einheimische und ausländische Rechtsschutz gegen Nachdruck und Nachbildung (Lipcse, 1857) c. a. legnevezetesebb.

Forrás: Pallas Nagylexikon