Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fries... ----

Magyar Magyar Német Német
Fries... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fries

1. Ernő, német festő, szül. Heidelbergában 1801 jan. 22., meghalt Karlsruhéban 1833 okt. 11., az idősb Rottmann és Kuntz tanítványa, utóbb a müncheni akadémiát látogatta és Olaszországban is járt. 1831 óta udvari festő volt Karlsruhéban. Többnyire olaszországi tájképei formai szempontból jók, de gyenge szinezésüek. - Öccse 2. F. Bernát, szül. Heidelbergában 1820 máj. 16., megh. Münchenben 1879 máj. 21. Koopmann tanítványa, utóbb a müncheni akadémiát látogatta és sokáig tartózkodott Olaszországban. 40 darabból álló olasz tájképsorozatával Rottmann legjelesebb követőjének mutatkozik.

3. F. Illés Magnus, svéd botanikus, sz. Femsjöben (Smaland) 1794 aug. 15., megh. Upsalában 1878 febr. 8. Lundban a természettudományokra adta magát, itt a botanika magántanára, 1824. professzor, 1828. e tudomány demonstratora, 1834. Upsalában a praktikus ökonomia tanára lett, 1851. a botanika tanárságát is ezzel a disciplinával egyesítették. 1844-45, 1847-48. az országgyüléseken az upsalai egyetem képviselője is volt, 1851. a botanikus kert és muzeum igazgatója lett. 1859. kiérdemesült. Systema mycolodium-ja (Greifsw. 1820-32, 3 köt.), melyet az Elenchus fungorum (u. o. 1828, 2 köt.) s a Novae symbolae mycologicae (Upsala 1851) munkáival bővített, sokáig a gombák szisztematikájának forrása volt. A Summa vegetabilium Scandinaviae (Stockholm 1846-49. 2 köt.) c. munkája Skandinávia növényeit összehasonlítóan állítja egybe, több fajt szisztematikailag megvilágosít, a II. része pedig egyetlen relativ tökéletes összeállítása a gombáknak. Más nevezetesebb mikologiai munkái: a Monographia hymenomycetum Sueciae (Upsala 1857-63, 2 köt.), mellyel az Epicrisis systematis mycologici seu synopsis hymnomycetum (u. o. 1836-38) régibb munkáját bővítette és tökéletesbítette; Sveriges ätliga och giftiga svampar, fungi esculenti et venetani Scandinaviae (Stockh. 1862-69, 93 szines táblával), Icones selestae hymenomycetum nondum delineatorum (u. o. 1867-75, szines táblákkal); Lichenographia europaea reformata (Lund és Greifsw. 1831); Enumeratio lichenum et byssaceorum Scandinaviae hucusque cognitorum (Upsala 1843); Schedulae criticae de lichenibus exsiccatis Scandinaviae (Lund 1824-33, 14 köt.); Novitiae florae Suecicae (u. o. 1814-1823); Editio altera auctior et in formam commentarii in Wahlenbergii floram Suecicam reducta (u. o. 1828, folytatása u. o. 1832-42); Flora Hallandica (u. o. 1817-18); Flora Scanica (Upsala 1835); Symbolae ad historiam Hieraciorum (u. o. 1847-48); Epicrisis generis Hieraciorum (u. o. 1866). Sok apró munkáját együtt közölte a Botaniska utflygter (Upsala 1843-64, 3 köt.). Äro naturveternskaperna nagot bildningsmedel? cimű munkája: Sind die Naturwissenschaften ein Bildungsmittel? (Lipcse 1844) cimen németül is megjelent.

4. F. Jakab Frigyes, német filozofus, szül. Barbyban (Poroszországban) 1773 aug. 23., megh. Jenában 1843 aug. 10. 1795. a lipcsei egyetemre ment filozofiára, innen Jenába, ahol 1801. magántanár lett. 1803. és 1804. beutazta a Svájcot, Francia- és Olaszországot. 1805 óta a filozofia és mennyiségtan tanára a heidelbergi egyetemen, honnan 1816. filozofiai tanárul Jenába hivatott meg. A wartburgi ünnepélynél való részvéte 1817. demagogiai izgatásra magyaráztatván, 2 évvel később fefüggesztetett állásától; 1824. aztán ujra a fizika és mathemat. tanára lett, filozofiát ellenben csak a következő évtől fogva volt ismét szabad előadnia. F. rendszere Jacobi hitfilozofiáját Kant kritikai nézeteivel igyekszik egybekapcsolni. Induló pontja az, hogy csak a posteriori, belső tapasztalat utján tudhatjuk meg, hogy a priori ismereteink vannak. A belső tapasztalatokban nyugvó lélektan lehet tehát egyedül a bölcselkedés alapja. Rendszerének főtételei ezek: az érzéki világ, mely mindenestül a természet törvényeinek van alávetve, csupán csak jelenség, ez az ismeret elve; e jelenség azonban másrészt nem puszta látszat, hanem magánvalókon alapul; tudásunk tökéletlensége a tökéletesnek eszméihez vezet el bennünket, ez a hitnek elve; végül az érzéki világ a magán valóknak jelensége, megjelenése, ez a sejtés elve. Szemlélet és értelmi fogalmak utján ismerjük a dolgok létét a jelenségben; észbeli fogalmak szerint hiszünk a dolgok örökkévaló lényegében s ami még ezen is felül emelkedik, a legmagasztosabbat érzelmeinkben sejtjük a szemlélet és határozott fogalmak nélkül. Számos munkát irt, melyek összegyüjtve még nem jelentek meg. Filozofiai művei: Reinhold, Fichte u. Schelling (Lipcse 1803); Philos. Rechtslehre u. Kritik aller pos. Gesetzgebung (Jena 1804); System d. Philos. (Lipcse 1804); Wissen, Glaube u. Ahnung (Jena 1805). Főműve: Neue oder anthropologische Kritik d. Vernunft (3 k. Heidelb. 1807, 2. kiad. 1828-1831). Továbbá: System d. Logik (u. o. 1811, 3. kiad. 1837); Von deutscher Phil. Art u. Kunst, ein Votum für Jacobi gegen Schelling (Heidelb. 1812); Handbuch d. praktischen Philos. (1. k. 1818, 2. k. 1832); Handbuch d. psych. Anthropologie (2 k. Jena 1820 és 1821, 2. kiad. 1837-39); Mathem. Natur-Philos. (Heidelb. 1822); System d. Metaphys. (1824); Gesch. d. Philos. dargestellt nach d. Fortschriften ihrer wissensch. Entwickelung (2 k., Halle 1 k. 1837, 2. k. 1840). Irt egy filoz. regényt is, melyben különösen a hitről és a vallásról való fogalmait fejtegeti: Julius u. Evagoras od. d. Schönheit d. Seele (2 k. Heidelberg 1822). Veje, E. L. Th. Henke megirta életrajzát: J. Fr. F. Aus seinem handschriftlichen Nachlass dargestellt (Lipcse 1867). A róla való irodalom elég számos; legnevezetesebb: Kuno Fischer, Die beiden Kantischen Schulen in Jena (Stuttg. 1862). F. iskolájához tartoznak: Apelt E. F. (1812-59, l. o.); Mirbt E. S. (1799-1847); F. van Calker (1790-1870); Schmid J. H. Th., megh. 1836; továbbá a matematikus Schlömilch, a botanikus Schleiden, a teologus de Wette stb. 1847-49. jelent is meg 2 füzet ily c. alatt: Abhandlung d. Fr. Schule, melyekben hivei fejtegették tanait. 1873. Jenában mellszobrot állítottak emlékének.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is