Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Frigia... ----

Magyar Magyar Német Német
Frigia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Frigia

(gör. Phrygia), a frigek országa az ókorban, mintegy 40000 km2 területtel. Kisázsia nyugati belső fensikján, ahol a Fekete-tengerbe ömlő Szangariusz (most Szakarja), a Márvány-tengerből szakadó Rindakusz (m. Adranosz) és az Égéi tengerbe folyó Meander (m. Menderez) forrásai fakadnak. Egyes elszigetelt emelkedései közt legmagasabb a Dindimusz hegység (m. Muráddág, 2500 m.). A hagyomány a frigeket a legrégibb népnek tartotta Kisázsia nyugati felében. A régiek hite szerint Traciából, rokonságuk szerint azonban valószinüleg kelet felől Örményországból vándoroltak be a róluk elnevezett földre. Tráciát csak később foglalták el, de ismét nemsokára visszaszorultak a trákok és a kimmeritek támadása következtében (VIII. század Kr. e.). Tráciával egyidejüleg szerezték meg és vesztették el Kis-F.-t a Márvány-tenger (Propontis) déli partvidékén, mellyel szemben aztán a tulajdonképeni frig földet a görögök Nagy-F.-nek neveztek el. Kis-F. a trákok hatalmába került, egy századdal utóbb pedig görög gyarmatosok, különösen miletoszi iónok, kezdtek letelepedni a partokon (a VII. sz. Kr. e.), kiknek legjelentékenyebb városa Kizikosz volt. Nagy-F. nevezetesebb városai hires királyoknak, Midas- és Gordiusnak emlékét őrizték (Midaeion, Gordieion); más városai, mint a kereskedelmi és katonai utak gócpontjai jutottak jelentőségre (Pessinus, Dorylaeum, Kelaenae, Apameia, Laodikaeia stb.). Piros erezetü fehér márványáról hiresedett el Synnaada. A frigek főfoglalkozása volt a földművelés és juhtenyésztés. Gyapjutermelése mindenkor nevezetes. A szövést, kocsigyártást, a föld-, szőllő- és bányaművelés szerszámait frig találmányoknak tartották. Ősrégi műveltségökből óriási városromok, számtalan föliratos és faragásokkal diszes sziklasirok tanuskodnak. Főleg Kybele és Attis voltak a kicsapongó istentisztelet tárgyai és hitregéjök a görögöknél is hódított (Rhea, Agdistis). Első királya F.-nak Midas volt, aki a kimmerlek betörésekor (A VIII. században Kr. e.) esett el. A VII. sz.-ban (620 kör. Kr. e.) F.-t a lidek hódították meg, 546. a persák (Kyros), 333. pedig Nagy Sándor vette birtokába; 275. északkeleti részét a galaták foglalták el, 189. egész F. Pergamum királyainak hódolt, végre 130. mint Ázsia provinciának része a római uralom alá jutott.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is