Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Frigyes Ágo... ----

Magyar Magyar Német Német
Frigyes Ágo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Frigyes Ágost

1. (I.) szász választó-fejedelem, l. F. Ágost (Pallas N. Lexikon I. köt. 162. old.)

2. F. (II.), szász választó-fejedelem, l. 8. Ágost (III.). (Pallas N. Lexikona I. köt. 163. old.)

3. F. (III.), az Igazságos, szász választó-fejedelem, s 1806 óta (I. F. név alatt) Szászország királya, szül. Drezdában 1750 dec. 23., megh. 1827 máj. 5. Atyjának, F. Keresztélynek 1763 dec. 17. halála után, eleinte Xaver nagybátyjának gyámsága alatt, 1768 szept. 15-től pedig önállóan uralkodott. Félénk természetü, konzervativ jellemü férfiu volt, aki korának válságos viszonyai között nem volt képes helyét megállani; de másrészt igazságszerető, jóakaró ember létére az elődjei alatt elharapózott visszaéléseket irtogatta és országának a hétéves háboru ejtette sebeit gondosan gyógyítgatta. 1785-ben Poroszországgal együtt a fejedelmi szövetség (l. o.) létesítésén fáradozott. 1791. visszautasította a lengyel koronát; 1792 febr. 7. megtagadta a Franciaország ellen alakított osztrák-porosz szövetséghez való csatlakozását; 1796. pedig szerződésileg kötelezte magát Franciaországgal szemben semlegességre. 1806. ujabb alkudozásokba bocsátkozott Poroszországgal egy északi-német szövetség létesítése céljából s a kitört francia-porosz háboruban, kényszerhelyzet nyomása alatt, a poroszok oldalán harcolt. A szerencsétlen jenai csata után sietett azonban Napoleonnal békét kötni (1806 dec. 11.), melynek értelmében ugyan felvehette a kir. cimet, de viszont be kellett lépnie a rajnai szövetségbe. Ez időtől fogva Napoleonnal egyik leghivebb szövetségese vala; szolgálatainak elismeréseül 1807. a varsói hercegséget kapta. A lipcsei csata után a szövetségesek hadifogolyként Berlinbe s utóbb Friedrichsfeldébe vitték. Ez idő óta Poroszország azon volt, hogy Szászországot bekebelezhesse, mi ellen F. ünnepiesen protestált; a bécsi kongresszus mindazonáltal arra kényszerítette a Pozsonyban őrzött fogoly-királyt, hogy 1815 május 21-én országának északi nagyobb részét Poroszországnak átengedje. 1815 junius 7-én tért vissza hazájába s megható bevonulást tartott Drezdába; ennek emlékére a polgári érdemrendet alapította. Azontul megcsonkított országának anyagi jóléte érdekében fáradozott; de a politikai s alkotmányos reformoktól ő is éppen ugy idegenkedett, mint koronás társai. 1818 szept. 20. ünnepelte 50 éves jubileumát. 1780. Lipcsében, 1843. pedig Drezdában állítottak neki emléket. Neje, pfalzi-zweibrückeni Mária Amália, kivel 1769. kelt egybe, csupán egy leányt, Mária Augusztát szült. Panegirikus életrajzát megirták Hermann (Drezda 1827) és Pölitz (Lipcse 1830).

4. F. (II.), Szászország királya, Miksa herceg (I. F. Ágost király öccsének) és első nejének, pármai Karolina fia, szül. 1797 máj. 18., megh. 1854 aug. 9. Eleinte Forell, később Watzdorf tábornok volt nevelője. A szabadságharc megkezdése előtt a királlyal Prágába menekült, akivel azután a pozsonyi fogságot is megosztotta, 1815. pedig a franciák ellen indult, anélkül azonban, hogy valami ütközetben részt vett volna. Ezek után katonai, jogi, állam- és természettudományi tanulmányokra adta magát s e mellett még a művészeteket is nagy előszeretettel ápolta. Hogy különösen a növény- és ásványtant szép sikerrel művelte, mutatja a Heidler közreműködésével 1837. Prágában kiadott következő mű: Flora Marienbadensis, oder Pflanzen und Gebirgsarten, gesammelt und beschrieben von dem Prinzen F. A., Mitregenten von Sachsen und von J. W. v. Goethe. 1830 szept. 30., miután atyja a trónra való igényeiről lemondott volt, a király uralkodótársul fogadta. 1836 jun. 6. óta az uj alkotmány szellemében bölcs mérséklettel uralkodott. Szabad idejét nagy utazásokra fordította. Az 1849. évi májusi fölkelés fővárosának elhagyására és a poroszok behívására indította (l. Szászország). Utazás közben Tirolban kibukott a kocsiból s ennek következtében Brennbüchelben (Imst és Wenns között) meghalt. A szerencsétlenség helyén 1855. kápolnát emeltek. Kétszer nősült: első neje Karolina, osztrák főhercegnő (megh. 1832 máj. 22.), második neje Mária, bajor hercegnő volt (1833 ápr. 24-től 1877 szept. 13-ig), gyermekei azonban egyikétől sem születtek. V. ö. Schladebach, F. August II., König. v. Sachsen (1854).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is