Frigyes Henrik

Oránia hercege és Németalföld örökös helytartója, I. Vilmos hercegnek és Coligny Lujza nejének legifjabbik fia, szül. Delftben 1584. jan. 29. (kevéssel édes atyjának meggyilkoltatása után) s megh. 1647 márc. 14. 1625 (Móric bátyja halála után) ő lett a köztársaság helytartója s hazája alatta érte el virágzásának és hatalmának fénykorát. Fölvilágosodott és türelmes férfiu lévén, mindent megtett, hogy a felekezeti surlódásokat elsimítsa; pártfogásába vette az üldözött remonstránsokat, de még sem lépett föl a fanatikus gomaristák ellen, mivel a külső ellenséggel szemben segélyükre szorult. A külügyi politikában mesternek bizonyult: szövetségre lépett Dániával, Svédországgal, 1635. pedig Franciaországgal, csakhogy hazáját a szövetkezett spanyol és osztrák Habsburgok fenyegető hatalma ellen biztosítsa. Korának egyik legkiválóbb hadvezére volt s főképen a várháboruban tünt ki. Egyik leghiresebb haditénye Herzogenbusch ostroma és bevétele volt (1629). 1632. elfoglalta Maastrichtot, 1637. Bredát s délfelé kitünő védelmi vonalat létesített, melynek birtokában a münsteri béke Hollandiát megerősítette. Népe szeretettel csüngött rajta s halála mély gyászba ölté az egész országot. Hadjáratainak történetét maga irta meg (Mémoires de Frédéric Henri).

Forrás: Pallas Nagylexikon