Frigyes Károly
Miklós, porosz herceg, Károly hercegnek (I. Vilmos császár
öccsének) és Mária szász-weimári hercegnőnek fia, született Berlinben 1828
márc. 20., megh. Klein-Glienickében, Potsdam mellett, 1855 jun. 15. Katonai
kiképeztetését 1842-46-ig Roon őrnagytól, a későbbi hadügyminisztertől nyerte s
ennek kiséretében látogatta meg a bonni egyetemet is (1846). 1848-ban részt
vett a slezvigi háboruban és a düppeli sáncok előtt tünt ki. 1849. Badenben
harcolt s a Wiesenthal melletti ütközetben sulyosan megsebesült. A béke éveiben
buzgón tanulmányozta a hadművészetet s előadásokat is tartott tisztjeinek. Ezen
előadások alapján készült 1860. az «Eine militärische Denkschrift von P. F. K.»
c. mű, mely a herceg tudta nélkül jelent meg s reformokat sürgető irányánál
fogva nagy föltünést keltett. 1864. átvette a Slezvig-Holsteinba rendelt porosz
hadak vezérletét. Wrangel visszalépése után ő lett a szövetséges hadak fővezére
és győztesen hatolt fel Jütlandba. Az 1866. osztrák háboruban mint az első
hadtest vezére, megverte az osztrák-szász csapatokat Liebenau, Podol,
Münchengrätz és Gitschin mellett (jun. 26., 27., 28. és 29.). Nagy részt vett
továbbá a Königgrätz melletti csatában. A győzelem után hadosztályával majdnem
Bécsig hatolt. 1867. tagja volt az alkotmányozó észak-német birodalmi
gyülésnek. - Hadvezéri hirét még emelte a nagy francia-német háboruban. Mint a
II. német hadsereg vezére aug. 18. ő döntötte el a Gravelotte mellett vivott
véres csatát. Erre az I. hadsereg vezérletével is megbizták s Metz
körülzárolását tüzték ki feladatául. Ez állásban F. Bazaine valamennyi
kirohanását visszaverte s elvégül okt. 27. megadásra kényszerítette a francia
tábornokot, mire Vilmos király másnap főtábornaggyá nevezte ki F.-t. 1871 jan.
(6-12-ig) Le Mans mellett annyira tönkreverte Chancy hadseregét, hogy ezentul
Párisnak délnyugat felől való fölmentése lehetetlenné vált. A háboru
bevégeztével a német birodalmi hadsereg egyik főfelügyelőjévé és a porosz
lovasság felügyelőjévé nevezték ki. Sándor cár orosz tábornaggyá tette, s
azonfelül több porosz, orosz és osztrák ezred tulajdonosává lett. - F. többször
látogatta meg a keletet; legutolsó (1833) egyiptomi-sziriai utazásáról diszmű
is jelent meg (Berlin 1884). Oderai Frankfurtban 1888. lovasszobrot emeltek
emlékének. F. k. 1854 nov. 29. kelt egybe Mária Anna, Lipót Frigyea anhalti
hercegnek 1837 szept. 14-én született leányával, aki azonban utóbb tőle elvált.
E házasságból származtak: Mária hercegnő (szül. 1855 szept. 14., megh. 1888
jun. 20.). Első férje az agg Henrik, németalföldi herceg, kivel 1878 aug. 23.
kelt össze, már 1879 jan. 13. halt meg; második férje Albert, szász-altenburgi
herceg, aki 1885 máj. 6. vette nőül. Erzsébet hercegnő (szül. 1857 febr. 8.),
1878 febr. 18. óta Ágost, Oldenburg trónörökös nagyhercegnek neje. Luiza Margit
hercegnő (szül. 1860 jul. 25.), 1879 márc. 13. óta Arthur Connaught herceg neje.
Frigyes Lipót herceg (l. o.). F. életrajzát többen irták meg, igy Bettin
(Berlin 1883); Hönig (u. o. 1885); Rogge (u. o. 1855).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|