Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Frigyes Kár... ----

Magyar Magyar Német Német
Frigyes Kár... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Frigyes Károly

Miklós, porosz herceg, Károly hercegnek (I. Vilmos császár öccsének) és Mária szász-weimári hercegnőnek fia, született Berlinben 1828 márc. 20., megh. Klein-Glienickében, Potsdam mellett, 1855 jun. 15. Katonai kiképeztetését 1842-46-ig Roon őrnagytól, a későbbi hadügyminisztertől nyerte s ennek kiséretében látogatta meg a bonni egyetemet is (1846). 1848-ban részt vett a slezvigi háboruban és a düppeli sáncok előtt tünt ki. 1849. Badenben harcolt s a Wiesenthal melletti ütközetben sulyosan megsebesült. A béke éveiben buzgón tanulmányozta a hadművészetet s előadásokat is tartott tisztjeinek. Ezen előadások alapján készült 1860. az «Eine militärische Denkschrift von P. F. K.» c. mű, mely a herceg tudta nélkül jelent meg s reformokat sürgető irányánál fogva nagy föltünést keltett. 1864. átvette a Slezvig-Holsteinba rendelt porosz hadak vezérletét. Wrangel visszalépése után ő lett a szövetséges hadak fővezére és győztesen hatolt fel Jütlandba. Az 1866. osztrák háboruban mint az első hadtest vezére, megverte az osztrák-szász csapatokat Liebenau, Podol, Münchengrätz és Gitschin mellett (jun. 26., 27., 28. és 29.). Nagy részt vett továbbá a Königgrätz melletti csatában. A győzelem után hadosztályával majdnem Bécsig hatolt. 1867. tagja volt az alkotmányozó észak-német birodalmi gyülésnek. - Hadvezéri hirét még emelte a nagy francia-német háboruban. Mint a II. német hadsereg vezére aug. 18. ő döntötte el a Gravelotte mellett vivott véres csatát. Erre az I. hadsereg vezérletével is megbizták s Metz körülzárolását tüzték ki feladatául. Ez állásban F. Bazaine valamennyi kirohanását visszaverte s elvégül okt. 27. megadásra kényszerítette a francia tábornokot, mire Vilmos király másnap főtábornaggyá nevezte ki F.-t. 1871 jan. (6-12-ig) Le Mans mellett annyira tönkreverte Chancy hadseregét, hogy ezentul Párisnak délnyugat felől való fölmentése lehetetlenné vált. A háboru bevégeztével a német birodalmi hadsereg egyik főfelügyelőjévé és a porosz lovasság felügyelőjévé nevezték ki. Sándor cár orosz tábornaggyá tette, s azonfelül több porosz, orosz és osztrák ezred tulajdonosává lett. - F. többször látogatta meg a keletet; legutolsó (1833) egyiptomi-sziriai utazásáról diszmű is jelent meg (Berlin 1884). Oderai Frankfurtban 1888. lovasszobrot emeltek emlékének. F. k. 1854 nov. 29. kelt egybe Mária Anna, Lipót Frigyea anhalti hercegnek 1837 szept. 14-én született leányával, aki azonban utóbb tőle elvált. E házasságból származtak: Mária hercegnő (szül. 1855 szept. 14., megh. 1888 jun. 20.). Első férje az agg Henrik, németalföldi herceg, kivel 1878 aug. 23. kelt össze, már 1879 jan. 13. halt meg; második férje Albert, szász-altenburgi herceg, aki 1885 máj. 6. vette nőül. Erzsébet hercegnő (szül. 1857 febr. 8.), 1878 febr. 18. óta Ágost, Oldenburg trónörökös nagyhercegnek neje. Luiza Margit hercegnő (szül. 1860 jul. 25.), 1879 márc. 13. óta Arthur Connaught herceg neje. Frigyes Lipót herceg (l. o.). F. életrajzát többen irták meg, igy Bettin (Berlin 1883); Hönig (u. o. 1885); Rogge (u. o. 1855).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is