Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Frigyesi... ----

Magyar Magyar Német Német
Frigyesi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Frigyesi

Gusztáv, magyarországi származásu alezredes, aki 1849-iki szabadságharcunkban 14 éves korában több csatában vett részt. Aztán az osztrákok őrmesternek sorozták a Don Miguel-ezredbe; 1859. az olasz hadjárat folyamán olasz hadi szolgálatba állott, 1860. tiszt lett s Palermoban egy önkéntes zászlóalj szervezésével bizatott meg; Milazzonál sebet is kapott. Nemsokára erre Garibaldi őrnaggyá s Monte-Leo térparancsnokává tette. Sebéből felgyógyulva, több csatában vett diadalmas részt s 1861. a rendes hadseregbe osztották be. 1862. Garibaldi magával vitte Caprerába, innen Siciliába, ahol F. fogságba is került. 1863. a cunovi magyar segélycsapatot kiegészítő toborzókhoz ment. Majd Garibaldi küldte keletre egy olasz-magyar legióval, melynek Garibaldi vezérlete alatt Oláhországból kellett volna Magyarországba törni s elősegíteni a velencei kérdés megoldását; de F.-t Olaszországban elfogták s a terv nem sikerült. 1866-ban az olasz-porosz-osztrák háboruban vett részt s legfényesebb tette Monte-Gione bevétele volt; később Condinot szabadította fel s alezredes lett. 1866-ban Londonba ment, a kereskedői pályára lépett, de csakhamar a politikához tért vissza. Ujból szolgálatba állt Garibaldinak, ki titkos megbizatással Németországba küldte; innét visszatérve, részt vett az expedició szervezésében, de az olasz kormány elfogta és a svájci határszélre kisértette. F. azonban titokban visszatért Olaszországba és Terniben két zászlóaljat szervezett, Garibaldi pedig a 2. hadsereg parancsnokává nevezte ki. A mentonai harcban F. megsebesült s Genfbe ment. Utóbb ismét visszatért Olaszországba és az 1867. hadjárat megirásával foglalkozott. 1867. Firenzében Garibaldi fiával, Riciottival a szardiniai telepítőtársulatot alapította, mely megalakulván, F. Garibaldinál kegyvesztetté lőn, ami annyira elkeserítette, hogy megőrült s néhány év mulva Milanoban meghalt. Van egy nagyobb munkája: L"Italia nel 1867. Storia politica e militare (Firenze 1868-69, 2 köt.). Kertbeny szerint F. családi neve Suták volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is