Frigyláda

v. frigyszekrény, a szent láda, melyet a szentirás elbeszélése szerint (Móz. II. 25, 10-22, 37, 1-9) Mózes a pusztában készített. E leirás szerint ákácfából készült, kivül és belül arannyal volt bevonva, födelén pedig, amely egészen aranyból való volt, két kérub nyugodott. Benne őrizték a két kőtáblát, amelyre a tizparancsolat volt felirva. A vallástörténetirók szerint bizonyos, hogy a F. Mózes idejéből való volt, de nem valószinü, hogy a törvénytáblákat őrizték benne. Hogy milyen szent tárgyakat tartalmazhatott, az iránt eltérők a nézetek. Némelyek szerint szent kövek megőrzésére szolgált. A birák korában Silóban állott. Éli főpap idejében, amidőn ennek fiai a filiszteusok elleni háboru alkalmával a nép kivánságára a frigyládát a táborba vitték, az izraeliták Ebenhaezer-nél megverettek s a F. a filiszteusok hatalmába került. Ezek Asdódban, a Dágon istenség templomában állították fel azt, de miután dögvész ütött ki köztük, ezt a F.-n székelő istenség haragjából származtatták s a F.-t Béth Semesbe az izraelitáknak visszaküldték (Sám. I. 4. 5. 5.). B?th Semesből Kirjath Jeârîmba és Giboába került, mig végre Dávid király Jeruzsálembe vitette, ahol annak első elpusztíttatásáig maradt. A Makkabaeusok II. könyvének elbeszélése szerint Jeremiás még az első templom elpusztulása előtt elrejtette. A F.-t az izraeliták mindig az Isten jelenléte tanuságának tekintették és a szentély legbelsejében őrizték, ahová a főpapnak is csak egyszer egy esztendőben volt szabad belépnie.

Forrás: Pallas Nagylexikon