Fritzsche

1. Adolf Tivadar Hermann, német nyelvész, szül. Groitzschban 1818 jun. 3., megh. 1878 febr. 9. Giessenben a klasszika-filologia tanára volt. Főműve a Thekrit kritikai kiadása (Lipcse 1870), azonkivül számos klasszikai-kritikai könyvet adott ki.

2. F. Ferenc Volkmar, német nyelvész, szül. Steinbachban 1806 jan. 26., megh. 1887 márc. 17. 1828 óta a rostocki egyetem tanára lett. Számos tanulmányt adott ki. Kiadta azonkivül Aristophanes Thesmoph. és Ranae vigjátékait (Zürich 1845).

3. F. Károly Frigyes Ágost, német bibliai exegéta, F. Keresztély Frigyes fia, szül. Steinbachban 1801 dec. 16., megh. Giessenben 1846 dec. 6. Lipcsében tanult, 1823. u. o. magántanár, 1825. a teologia rendkivüli tanára lett. 1826. Rostockba a teologia rendes tanárává nevezték ki, 1841. Giessenbe helyezték át. Főművei: Kommentar über den Römerbrief (3 köt., Halle, 1836-43); Kommentar zum Matthäus (Lipcse, 1826); Kommentar zum Markus (u. o. 1830).

4. F. Keresztély Frigyes, német prot. teologus, szül. Zeitz mellett Nauendorfban 1776., megh. Zürichben 850 octob. 19. Előtanulmányait a hallei árvaházban, az egyetemieket Lipcsében végezte, 1799. steinbachi és lauterbachi lelkész volt Borna mellett, 1809. Dobrilugkban udvari lelkész s szuperintendens; 1817. a lipcsei egyetemről tudori cimet nyert. Hivatalos teendőiben ritka szorgalommal járt el, különösen az egyházmegyéjében hanyatlásnak indult népiskolai oktatásügy felvirágoztatásán sokat fáradozott, e mellett a korát érdeklő egyházi és hittani kérdések felett folyt harcokban mint szupranaturalista irányu hittudós számos röpirat és értekezés kibocsátása által vett részt. Később hallása meggyengülvén, állásáról le kellett mondania, hanem a hallei egyetemen lett 1827. professor honorarius, pár év mulva pedig rendes tanár, hol sokoldalu és termékeny munkásságának gyümölcseivel még v. 20 éven át gazdagította főként az irásmagyarázati, történelmi s hittani irodalmat, mely művek ujból együttesen az általa és két fia, Károly Frigyes s Otto Fridol által kiadott ily cimü gyüjteményben jelentek meg: Fritzschiorum opuscula academica (Lipcse 1838); és Nova opuscula acad. scripsti Chr. Fr. F. (Purici 1846.).

5. F. Otto Fridolin, német prot. teologus, szül. Dobrilugkban, 1812 szept. 23. Teologiai tanulmányait 1835-ben bevégezvén a hallei egyetemen, ugyanott 1836-ban magándocens, egy év mulva rendkivüli tanár, majd 1842. Zürichben rendes tanár s egyszersmind 1844-től kezdve a kanton könyvtárának főkönyvtárnoka lett. Művei az ótestamentomi irásmagyarázat mezején mozognak, s fölemlíthető közülök: Kurzgefasstes exegetisches Handbuch zu den Apokryphen des alten Testaments (Lipcse, 1851-1860, hat részben). Kiadta Mopsvestai Tódor, Lactantius műveit, Anselm: Cur Deus Homo c. munkáját (1869., 2. kiad. 1886-ban).

6. F. Gyula, német szinigazgató és szinész, szül. Drezdában 1844 márc. 25. Először 1859. lépett fel Ambergben, társalgó-szerelmes szerepekben játszott, aztán Ulmban, Regensburgban, Salzburgban, Pozsonyban, Prágában, Budapesten, Bécsben stb. 1870 óta szinigazgató volt Kassán, Eszéken, Laibachban, Olmützben; 1880. a hamburgi Schulze-féle szinházat vette át, 1881. pedig a berlini Frigyes Vilmos városrészben fekvő szinház vezetője lett. Jelenleg is itt működik.

Forrás: Pallas Nagylexikon