Frivaldszky

1. Imre (frivaldi), természettudós, szül. Bacskón, Zemplén vm., 1799 febr. 6., megh. Jobbágyiban, Nógrád vm., 1870 okt. 19. A gimnázium két osztályát Sátoraljaujhelyen kezdette, majd Egerben és Kassán tanult, ahol érettségit is tett. A pesti egyetemen az orvosi pályára készült s e közben többrendbeli természetrajzi utazást tett. 1821. doktorrá lett; 1822. a magyar nemz. muzeumhoz került s itt szolgált különböző rangfokozatokban 1851., mikor nyugalomba vonult. Tudományos pályafutását a növénytan terén kezdette meg, de nemsokára az állattanhoz pártolt át s mint leiró zoologus első volt hazánkban s nevét a külföld is tisztelettel emlegette. Kiváló előszeretettel a rovarokat gyüjtötte és tanulmányozta, de a csigákkal is szép eredményeket ért el. Hazánk faunájából nagyon sok rovart és csigát irt le, de nagy érdemeket szerzett a Balkán természetrajzi viszonyainak ismertetésével is, a melynek érdekében négy izben rendezett eredménydus gyüjtő expediciókat. Tudományos érdemeinek jutalmazásául a m. tud. akademia 1833. levelező, 1838. rendes tagjának választotta, de ezenkivül számos külföldi tudományos testület is megtisztelte azzal, hogy tagjai sorába vette. Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg magyar és német nyelven s ezek közül különösen fontos a Jellemző adatok Magyarország faunájához c., amelyet a m. tud. akademia 1870. a nagy jutalommal tüntetett ki. V. ö. Szinnyei J., Magyar irók életrajza.

2. F. János (frivaldi), entomologus, szül. Rajecen, Trencsén vm., 1822 jun. 17. Gimnáziumi tanulmányait Trencsénben, Nagyszombatban és Léván végezte, érettségit Vácon tett; 1840. Pesten a mérnöki pályára lépett, melynek tanulása közben minden szabad idejét a m. nemz. muzeumban töltötte, F. Imre nagybátja mellett dolgozva. 1847-48. letette a mérnöki szigorlatot, 1852. a m. nemz. muzeumhoz nevezték ki segédőrnek, majd őrnek, 1870. igazgatóőrré léptették elő. Kiválóan a rovarok tanulmányozásával foglalkozott és hazánk faunájából számos uj és igen érdekes fajt irt le. A Balkán félszigetet kétszer is beutazta, amely alkalmakkor igen gazdag anyagot gyüjtött. A tud. akademia 1865. levelező, 1873. rendes tagjává választotta, de ezenkivül számos külföldi tudományos testület is tagjai sorába emelte. Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg a m. tud. akad. kiadványaiban, a Természetrajzi füzetekben és több külföldi tudományos folyóiratban, amelyekkel nevének hazánkban és külföldön nagy tekintélyt vivott ki. A rovarokon kivül más állatok tanulmányozásával is foglalkozott s egyebek mellett megirta az Aves Hungariae c. munkát, amelyben bemutatja a magyar fauna madárvilágát. Egyik igen érdekes dolgozata: Adatok a magyarhoni barlangok faunájához c., amelyben kimerítően ismerteti a hazai barlangok állatvilágát. V. ö. Szinnyei J., Magyar irók életrajzai.

Forrás: Pallas Nagylexikon