Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Frízföld... ----

Magyar Magyar Német Német
Frízföld... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Frízföld

(Vriesland), a Németalföldek 11 tartományának egyike az Északi-tenger, Zuider-tó, Gröningen, Drentha és Overyssel közt, 3320 km2 területtel, (1891) 335,824 lak. (1 km2-re 102). F. egészen sik vidék; egyes részei még a tenger felszinénél is mélyebben fekszenek, amelyeket 88 km. hosszuságban 3 hatalmas, gránitkövekkel erősített pilotasor véd a tenger hullámai ellen és amelyeket ennek dacára csaknem minden ősszel elönt a viz, ugy, hogy csak a magasabb helyeken v. mesterséges dombokon (terpen v. wierden) épült helységek maradnak szárazon. A jelentékenyebb folyók az É-i részekben a Lauwer és Ee, középen a Boorn és a D-i részeken a Kuinder és Linde. A tavak a tartomány DNy-i részén számosak és halakban gazdagok; ilyenek: a Fluessen, a Sneeki, a Sloteni, a Tjeuke-tó (meer, miként a lakosság nevezi); ezeknek feneke csaknem kizárólag turfa; vizök telítve van tanninnal és feketés. Számos mesterséges csatorna is szeli át a tartományt, ugy hogy alig van nagyobb helység, amelybe csatornán ne lehetne eljutni; a legjelentékenyebb csatorna a Treckvaart, amely Hartingenből Franekeren át Leeuwardenbe és innen két ágban Dokkumon keresztül a Lauwi-tóhoz és Groningenbe visz. Az éghajlat nedves ugyan, de egészséges. A felületnek 60%-a rét és legelő, 15,7%-a szántóföld, 8,4%-a mocsár, 2,4%-a erdő. Főtermékek: gabona, hüvelyesek, kender és len. Az állattenyésztés virágzó; főképen szarvasmarhákat, lovakat és juhokat tenyésztenek. A méhtenyésztés és halászat szintén sok kezet foglalkoztat; a tőzegbányászatnak a tartományban szintén nagy a gazdasági jelentősége. A Zuider-tó partján néhol borostyánkövet is találnak. A jelentékenyebb iparágak: vászon-, különösen vitorlavászonszövés, durva posztókészítés, szeszfőzés, sör- és hajógyártás és különösen vaj- és sajtkészítés; a sajt és vaj, a szarvasmarha és az állati termékek a fő kiviteli cikkek. A F. 3 járásra van fölosztva; ezek Leeuwarden, Heerenveen és Sneen. A főváros Leeuwarden. V. ö. Smallenburg, Algemeen aardrijks- en geschiedkundig wordenboek van de provincie Vriesland (1333); Winkler, Oud Nederland (1887); Winkler cikkei a Gäa-ban (1892); Helten, Ait-Ostfries, Grammatik (1892).

Története. A középkor derengése óta a germán eredetü frízek lakják a róluk elnevezett partvidéket és a szigeteket. Hajdan a Scheide torkolatától kezdve egészen a Weser torkolatáig ért F., a XIV. század óta azonban, midőn a németalföldi nyelv kiszorítá a fríz nyelvet, az Ems-től balra terjedő részek már nem viselik e nevet. A középkorban az ország 13 kerületre (Gau) oszlott. (V. ö. Richthofen alapvető művét: Untersuchungen über Fries. Rechtsgesch., 3 köt., melyhez két régi térképet is mellékelt.) A pogány frízek mint szabadságszerető halász- és hajósnép tüntek ki és már a franoknak is meggyült a bajuk a függetlenségökért élni-halni tudó néptörzzsel. I. Ratbod főnök azonban heristali Pippintől vereséget szenvedett, Poppo, II. Aldigisl-nek fia pedig, az utolsó fríz herceg, 734. esett el a Martell Károly ellen vivott csatában. Mindazonáltal továbbra is folyt a harc a frankok és a velük szövetkezett kereszténység ellen és 755. óta Nagy Károly a frízek ellen is folytatta hódító hadjáratait, ki arra kényszeríté a fríz főbbeket, hogy Liutgar kezéből a keresztséget fölvegyék. Ugyanő jegyeztett fel a frízek ősi jogait is. A verduni szerződés értelmében F. 843. Lotaringiához, 870. pedig Németországhoz került. A középkor további folyamában a frízek elkeseredett harcokat vivtak függetlenségük és kiváltságaikért, hol a szomszéd területi fejedelmekkel, hol magukkal a német királyokkal. Nyug. F.-ön több szabad paraszt-szövetséget alkottak, melyek tagjai szabad frízeknek nevezték önmagukat. Ezt a szövetséget 1423. ujították meg utoljára. Miuán ez belső bomlásnak esett áldozatul, a nyug. frízek 1457. meghódoltak III. Frigyes német császárnak, ki viszont kiváltságaikat és birodalmi közvetlenségüket ismerte el. 1523. V. Károly F.-ot a burgund-örökséghez csatolta. Később a spanyol Németalföldekhez tartozott, melyektől azonban a szabadságharc napjaiban elszakadt. 1606-1747-ig a németalföldi köztársaságnak volt egyik tartománya (Groningen-nel együtt). - Keleti F. Cirkzena Ulrik alatt hódolt meg III. Frigyesnek, ki Ulrikot grófi rangra emelte és az Ems és Weser között elterülő fríz birodalmi grófságot ruházta reá. Cirkzena utolsó sarja, Edzard Károly, 1744. halt meg, mire Kel. F. Poroszországhoz került, mely már 1694. kötött volt erre vonatkozólag örökösödési szerződést. A friz Wangerland és Ostringenben a Jever grófság urai játszottak nagyobb szerepet, az ugyn. Butjadinger-földön pedig 1574 óta az oldenburgi grófok birták a hatalmat. Wursten vidéke a brémai hercegséghez tartozott. É-i F. utóbb Helgolanddal együtt Slezvig-Holsteinhoz csatoltatott, jelenleg pedig ezzel együtt a poroszok birják.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is