Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Frohschamme... ----

Magyar Magyar Német Német
Frohschamme... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Frohschammer

Jakab, ném. filozofus, szül. Illkofenben (Bajorország) 1821 jan. 6., meghalt Kreuth-fürdőben 1893 jun. 14. 1841. a müncheni egyetemen teologiát és filozofiát hallgatott. 1847. pap lett; a következő évben engedélyt nyert, hogy egyetemi pályára készüljön. 1854. Münchenben a teologiai karon rendkivüli tanár, 1855 óta a filozofia rendes tanára u. o. Első munkája 1850. jelent meg: Beiträge zur Kirchengeschichte; majd 1854. München: Der Ursprung der menschlichen Seelen s 1855. Vogt K. és a materializmus ellen: Menschenseele u. Physiologie s az Einleit. in. d. Philos. u. Grundriss d. Metaphysik (u. o. 1858) c. műve Rómában indexre került, valamint Ueber d. Freiheit d. Wissenschaft is (u. o. 1861). Ekkor F. szabadelvü katolikus tudósok organumául megindította 1862. Athenaeum c. folyóiratát, melynek első kötete szintén indexre került. S midőn F. a münchen-freisingeni érsek felhivására vonakodott az egyház itéletének magát alávetni, felfüggesztetett a papi funkciók gyakorlatától és a teologusoknak megtiltatott, hogy felolvasásait látogassák. F. ekkor még élesebben fordult a pápaság ellen az 1865. névtelenül s 1870. saját neve alatt ujra kiadott Beleuchtung-ban (Lipcse); ugyane célnak szolgál többé-kevésbbé: Das Christenthum u. d. moderne Naturwissenschaft (1868); Zur Würdigung d. Unfehlb. d. Papstes und d. Kirche, Die pol. Bedeutung d. Unfehlb. d. Papstes und d. Kirche (1869); Das neue Wissen u. d. neue Glaube (Lipcse 1873); majd 1873-76-ig 3 irás a pápaság ellen. Filozofiai főműve: Die Phantasie als Grundprincip des Weltprocesses (München 1879), melyhez csatlakozik: Monaden u. Weltphantasie (u. o. 1879); Die Bedeutung d. Einbildungskr. in d. Philos. Kant"s u. Spinoza"s (1879); Ueber d. Principien d. aristot. Philos. u. d. Bedeut. d. Phantasie in derselben (1881). Fontos még rendszere szempontjából különösen: Ueber d. Genesis d. Menschheit d. deren geist. Entwickelung in Relig., Sittlichk. u. Ssprache (München 1883). Egyéb filozofiai művei: Die Philos. als Idealwissenschaft u. System (1884); Ueber d. Organisation u. Cultur d. menschlichen Gesellschaft. Untersuchungen über Recht u. Staat, sociales Leben u. Erziehung (1885). Hagyatékából jelent meg: System der Philosophie im Umriss (I. köt. 1892). F. alapgondolata az, hogy a filozofia nem pusztán tudománytan, hanem a világ magyarázata egyetlen összefoglaló elvből. Ez az elv a képzelet - a szót tágabb értelemben véve -, mely objektiv minden levés és működés alapelve, szubjektiv véve mindennek megismerő és magyarázó elve. A képzelet alakító ereje az egyénnek és a mindenségnek, képző ereje a természetnek és a történetnek. A világegyetem egységének és törvényszerüségének a képzelet, a fantázia, oka és alkotója. V. ö. róla: Kirchner, F. Ueber d. Grundprincip d. Weltprocesses m. besond. Berücksichtigung F.-"s (Köthen 1882); Reich Ed., Weltanschauung stb. Betrachtungen über d. Philos. F."s (Lipcse 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is