Froissart

(ejtsd: froasszár) János, francia költő és történész, szül. Valenciennesban 1337., megh. mint kanonok Chimayban 1400-1419 táján. Tudományos pályára készült, hanem aztán a költészetre adta magát. 1356. Angliába ment, hol III. Eduárd király felesége, hennegaui Filippa vette őt pártfogásába s mint költő nagyon népszerü volt az udvarnál. 1356. utazást tett azokon a vidékeken, amelyeket történeti irataiban szinterekül szemelt ki (Skócia, Keleti Anglia, Bretagne, Bordeaux, Olaszország stb.). Pártfogója halála után (1369) Vencel, brabanti herceg szolgálatába lépett, kinek költeményeit a sajátjaival bizonyos regényszerü egészben egyesítette Mellyador cim alatt. Vencel halála után Gui de Blois gróf szolgálatába állt, azután ujra utazásokat tett Franciaországban, Angliában és egyebütt. Történeti elbeszélései 1322-1400. terjednek s becses adatokat tartalmaznak a korabeli szokásokra, irányokra és erkölcsökre vonatkozólag. E munkák Chroniques de France, d"Angleterre, d"Écosse, d"Espagne, de Bretagne c. alatt ismeretesek, több kiadást értek s latin és élő nyelveken is megjelentek. Régibb, jobb kiadása Bouchontól (15 kötet, Páris 1824-26), ujabb Kervyn de Lettenhovetól (25 kötet, Brüsszel 1867-78). A legjobb kiadást Luce rendezte (8 kötet Páris). Lirai és allegórikus verseit is Bouchon adta ki (Páris 1829), de jobb a Scheler-féle kiadás (Brüsszel 1870-72). F. szép krónikájának szép kéziratát a boroszlói könyvtárban őrzik. Ebből közölt szines illusztráciokat Márki is a «Mária királyné»-ban. V. ö. Kervyn de Lettenhove, F., étude littéraire sur le XIV-e siecle (Páris 1858); ugyanaz, Introduction aux Oeuvres de F. és Nouvelles recherches sur la vie de F. (a Bulletin du bibliophile et du bibliothécaire-ban, Páris 1860); Scheler, Glossaire des chroniques de F. (Brüsszel 1877). Weber, Jean F. (Histor. Taschenbuch 1871).

Forrás: Pallas Nagylexikon