Fruska gora

a déli magyar szigethegységek egyike, Horvát-Szlavonországban, Szerém vármegyében, a Duna jobb partján terül el. A hegység Sarengrad és Sid közt emelkedik s a Duna jobb partján, Ny-ról K-felé huzódik, egyenes, megszakíttatlan gerincben; a főgerinchez, melynek legmagasabb csúcsa a Cserveni Csot (539 m.) két oldalt rövid, tulnyomóan egymással párhuzamos mellékágak csatlakoznak; ezek közül az északiak, melyek közt egyenesen a Dunára nyiló mély völgyek vágódtak be, rövidebbek, mig a déliek hosszabbak s a bennök csergedező patakok a Száva lapályára lépvén, nagyobb hosszkifejlődésre juthatnak; ilyen a Cikas, Jar?ina stb. A F. magvát régi agyagpala és kristályos kőzetek alkotják, ezekhez járulnak grauwacke-palák, különböző homokkövek, konglomerátok és fiatalabb rétegek, itt-ott szerpentin és trachit. Az É-i oldalon jelentékeny a márga fellépése, melyből a hires beocsini (l. o.) cementet állítják elő. A F.-t lombos erdők borítják, melyek a hegység oldalain is lenyulnak; tövében gyümölcsösök és szőllők terülnek el, melyek kitünő bort szolgáltatnak (Kamenica, Karlovic, Cserevic stb.). Az itteni cseresznye, barack és mandola nagy kereskedelmi cikket képez ugy Magyarország mint Szerbia felé. A F. völgyeiben számos község terül el, tövét pedig a népes községek egész sora (Sarengrad, Ilok, Banostor, Cserevic, Beocsin, Kamenic, Pétervárad, Karlovic a Duna partján; India, Ruma, Vrdnik, Ireg, Erdevik, Sid a déli oldalon) lepi el; a hegység belsejében 13 régi görög kolostor s régi várromok találhatók. Keleti részét Vrdniki hegységnek is nevezik. Természeti szépségeinél fogva annál inkább keresik fel, mivel ugy É-felől (a Duna felől), mint D-felől (az Indiavinkovcei vasuti vonal Ruma-vrdniki szárnyvonalával, mely közvetlenül a hegység tövébe vezet) igen könnyen hozzáférhető.

Forrás: Pallas Nagylexikon