a déli magyar szigethegységek egyike,
Horvát-Szlavonországban, Szerém vármegyében, a Duna jobb partján terül el. A
hegység Sarengrad és Sid közt emelkedik s a Duna jobb partján, Ny-ról K-felé
huzódik, egyenes, megszakíttatlan gerincben; a főgerinchez, melynek legmagasabb
csúcsa a Cserveni Csot (539 m.) két oldalt rövid, tulnyomóan egymással
párhuzamos mellékágak csatlakoznak; ezek közül az északiak, melyek közt
egyenesen a Dunára nyiló mély völgyek vágódtak be, rövidebbek, mig a déliek
hosszabbak s a bennök csergedező patakok a Száva lapályára lépvén, nagyobb
hosszkifejlődésre juthatnak; ilyen a Cikas, Jar?ina stb. A F. magvát
régi agyagpala és kristályos kőzetek alkotják, ezekhez járulnak
grauwacke-palák, különböző homokkövek, konglomerátok és fiatalabb rétegek,
itt-ott szerpentin és trachit. Az É-i oldalon jelentékeny a márga fellépése,
melyből a hires beocsini (l. o.) cementet állítják elő. A F.-t lombos erdők
borítják, melyek a hegység oldalain is lenyulnak; tövében gyümölcsösök és
szőllők terülnek el, melyek kitünő bort szolgáltatnak (Kamenica, Karlovic,
Cserevic stb.). Az itteni cseresznye, barack és mandola nagy kereskedelmi
cikket képez ugy Magyarország mint Szerbia felé. A F. völgyeiben számos község
terül el, tövét pedig a népes községek egész sora (Sarengrad, Ilok, Banostor,
Cserevic, Beocsin, Kamenic, Pétervárad, Karlovic a Duna partján; India, Ruma,
Vrdnik, Ireg, Erdevik, Sid a déli oldalon) lepi el; a hegység belsejében 13
régi görög kolostor s régi várromok találhatók. Keleti részét Vrdniki
hegységnek is nevezik. Természeti szépségeinél fogva annál inkább keresik fel,
mivel ugy É-felől (a Duna felől), mint D-felől (az Indiavinkovcei vasuti vonal
Ruma-vrdniki szárnyvonalával, mely közvetlenül a hegység tövébe vezet) igen
könnyen hozzáférhető.
Forrás: Pallas Nagylexikon