Fuchs

1. Emánuel Lázár, német matematikus, szül. Mochinban (Posen) 1833 máj. 5., 1858-ban doktorrá avattatott, több középiskolán tanárkodott, 1865. a berlini egyetemen magántanári képesítést nyert s u. o. 1866. rendkivüli tanárrá neveztetett ki; 1869-74. Greifswaldben, 1874-75. Göttingában, 1875-84. Heidelbergában volt egyetemi rendes tanár, 1884 óta pedig a berlini egyetemen működik e minőségben. Értekezései, melyek különböző szaklapokban jelentek meg, többnyire algebrai és függvénytani kérdésekkel foglalkoznak. Különösen a differenciál-egyenletek által értelmezett függvények elméletére vonatkozólag végzett alapvető vizsgálatokat.

2. F. Károly, német jogtudós, szül. Hanauban 1821 jun. 16., megh. Marburgban 1884 okt. 20. Előbb filologiát, majd jogot tanult; 1842. a marburgi felsőbiróságnál előadó, 1849. u. o. ülnök lett; 1850. megvált a biróságtól, 1851. a marburgi egyetemen magántanárrá habilitáltatta magát, 1857. u. o. rendkivüli, 1863. rendes tanárrá nevezték ki. Művei: Einführung in die Zivilprozesspraxis (Marburg, 1853; 2. kiad. 1862); Kritische Studien zum Pandektentext (Lipcse, 1867); Der deutsche Konkursprozess (u. o. 1877); Die neue Rechtsverfassung (Boroszló, 1879).

3. F. Konrád Henrik, német orvos, szül. Bambergben 1803 dec. 7., megh. Göttingában 1855 dec. 2. Würzburgban tanult, 1825-29. u. o. Schönlein asszisztense volt; 1831. magán-, 1833. rendkivüli-, 1836. rendes tanár lett. 1838. Göttinába helyezték át. Művei: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge, stb. (Göttinga 1840-41, 3 köt.); Lehrbuch der speziellen Nosologie und Therapie (u. o. 1844-48, 4 köt.); Die ältesten Schriftsteller über die Lustseuche in Deutschland von 1495 bis 1510 (u. o. 1853).

4. F. Lénárd, német botanikus, szül. Bajorországban, Membdingenben 1501 jan. 17., megh. Tübingában 1566 máj. 10. 1519. Ingolstadtban Reuchlintől a klasszikusokat tanulta, 1524. orvosdoktor lett, azután a protestantismusra tért át s Tübingában az orvostan professzora lett. F. a botanikus patres egyike. Historia stirpium (Basel 1542, németül New Kreuterbuch 1543 s még több kiadás) cimű munkájában a hazai növényeket betürendben leirással és jó képekkel ismerteti, valamint a növény nomenklatura megalapítására is kisérleteket tett. Az orvostudományról is irt kompendiumot és sok más orvosi vitatkozást közölt. Nevét hirdeti a csinos Fuchsia-virág.

5. F. Melchior, rigai történetiró és diplomata, 1603-1678. Hatszor viselte a polgármesteri méltóságot és mint követ is szolgálta szülővárosát. Munkái: Historia regimini civitatis Rigensis (1654) és Das rote Buch inter Archiepiscopalia (1791). Ebben a munkában a város, az érsekek és a német lovagrend meg a kardrend közötti diplomáciai levelezést és okleveleket közli 1158-1498-ig.

6. F. Nep. János, német mineralogus és kémikus, szül. Mattenzellben 1774 máj. 15., megh. 1856 márc. 5.; előbb Landshutban, majd Münchenben tanárkodott s e mellett 1835-44. bánya- és sóbánya tanácsos volt.

7. F. Pál, brandenburgi államférfiu, szül. Stettinben 1640., megh. Malchowban 1704 aug. 7. Előbb mint tanár működött Duisburgban, 1670. pedig titkára és bizalmas embere lett a Nagy választó-fejedelemnek, Frigyes Vilmosnak, ki t még hadjáratain is magával vitte. Több fontos diplomaciai küldetést végzett. 1685. Orániai Vilmos udvarában járt, kit 1688. az angol trón elfoglalásában ura nevében tanáccsal és katonákkal segített. 1694. ujjászervezte a hallei egyetemet. V. ö. Salpius, P. m. F. (Lipcse 1877).

8. F. Róbert, osztrák zeneszerző, szül. Frauenthalban (Stiria) 1847 febr. 15. Otthagyva a tanítói pályát, zenész lett. A bécsi zenedében végezte tanulmányait, melynek 1875 óta tanára. Két dalművet irt: Die Königsbraut és Die Teufelsglocke. Több sikert aratott két szimfoniája s zongoradarabjai, de legnagyobb tetszéssel szerenádjait fogadták, melyeket Budapesten is előadtak a filharmonikusok.

Forrás: Pallas Nagylexikon