Fulda

1. 180 km. hosszu forrásfolyója a Wesernek (l. o.) és főfolyója Hessennek. A Rhôn-hegységben, a Wasserkuppén több forrásból fakad. Mündennél egyesül a Werravel; Hersfeldnél lesz hajózhatóvá, de gyors folyása miatt hajók nem igen járnak rajta; ezért csatornázni fogják. Mellékvizei a Lüder, Schlitz és Eder, meg a Haune. - 2. F. város és az ugyanily nevü járásnak és egy püspöknek székhelye Kassel porosz kerületben, a F. jobb partján, kellemes völgyben, több vasuti vonal mellett, (1890) 13,125 lak., vászon-, gyapju- és pamutszövéssel, bőr-, sör-, gép-, lámpa-, szappan- és ecetgyártással, bronz- és kézműipartárnak készítésével, nagy ló- és marhakereskedéssel. A tekintélyes, számos toronnyal rendelkező városnak jelentékenyebb épületei a dom, 33 m. magas kupolával a XVIII. század elejéről, egy régibb templom helyén, amelyből N. Károly császár egy régi képe és egy kripta, a Bonifacius-kápolna maradt fenn; ez utóbbinak oltára alatt van eltemetve Bonifacius, a pogány germánok apostola. A kis Szt. Mihály templomot a dom mellett a XI. században építették ujra, a kriptája azonban alkalmasint még 822-ből való. Az egykori püspöki és most Hessen-Rumpenheim grófi palota előtt áll sz. Bonifacius ércszobra Henscheltől a következő fölirással: St. Bonifacius, Germanorum Apostolus. Közelében a Petersberg szép kilátással a régi, a XVIII. században ujra épített templommal. F. Bonifacius tanítványától, Sturmtól alapított bencés apátság körül keletkezet, mely a középkorban a műveltségnek egyik fő-fő gócpontjává lett. 1162. erősítették meg. A német parasztháboruban a várost, vmint a klastromot a parasztok elfoglalták, de hesseni Fülöp őket csakhamar kiüzte. 1734. egyetemet kapott, amelyet 1804. gimnáziummá alakítottak. V. ö. Schneider, Führer durch die Stadt F. (1890); Codex diplomaticus Fuldensis (kiadta Dronke); Arnd, Gesch. des Hofstifs F. (1860); Gegenbauer, Das Kloster F. im Karolingisch. Zeitalter (2 köt. 1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon