Fülfü
kövirózsa (Sempervivum L.), fülbecsavaró fü, égdörgő fü,
fülbeeresztő fü, a Crassulaceák (pozsgásnövények) közé tartozó kövérlevelü,
többnyári fü vagy félcserje. Tövi levelei zöld rózsákat alkotnak, vékony
gyökerei pedig a sziklahasadékba ereszkednek. Innen nem is szivhat táplálékot,
hanem az egész felszinével a levegőből. Ezért kövér, mert a bőrén szájnyilás
alig van, tehát kipárolgás következtében nedvességét el nem veszítheti. Sziklás
helyeken sokáig aloé módjára csak a tövi levélrózsája tengődik, mig végre a
virágzata elérkezvén, szárba indul, s csinos piros vagy vajszinü bogas
virágzata lesz. A kövirózsa a F.-nek szaporodó szerve, a levél tövében
keletkezik, eleinte a növénnyel rövid nyelecskén összefügg. Szirma 6-20, himje
kétannyi. Az ó-világban mintegy 50 (hazánkban8) faja van. Legelterjedettebb és
legismeretesebb a Sempervivum tectorum L. (rózsás F., Jupiter szakálla, l. az
ábrát). Eredetileg Közép-Európa hegyein terem, most gyakran kőfalra, házfedélre
stb. ültetik, itt-ott el is vadul. A régiek hiedelme szerint a villámcsapást
eltávolítja. Frissében szétdörzsölt levelének nedve házi orvosság méhcsipés,
tyukszem, kisajtolt leve pedig a nyak gyuladásai, szemölcs, kelés, égetés
ellen. A S. arboreum L. Európa D-i, Afrika É-i részén s keleten nő. Szára
csaknem faalaku, ágas, levele ékalaku, pillás virága aranyszinü. Üvegházban és
termekben ápolják. A F. más fajait mesterséges sziklacsoportok közé diszül
ültetik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|