Fülöp-rend

(a nagylelkü). Alapította 1840 máj. 1. II. Lajos hesseni nagyherceg, a hesseni ház ősatyja, Nagylelkü Fülöp emlékére s ezért a «Nagylelkü Fülöp rende» nevet viselte. 1876 julius 14. óta F.-nek nevezik. Eredetileg négy osztállyal birt, 1859 óta hattal, u. m.: nagykeresztesek, I. és II. oszt. komthurok, I. és II. oszt. lovag- és ezüstérdemkeresztesek. Jelvénye: fehérzománcos, kissé kikanyarított aranyszegélyü kereszt. Középpaizsa kerek, előlapján kék alapon Fülöp tartománygróf aranyveretü képével, melyet fehérzománcos, aranyszegélyü gyürü vesz körül, melyen aranybetükkel a jelmondat olvasható: «Si Deus nobiscum, quis contra nos». Hátlapján az ezüst és vörös csikos hesseni oroszlán «Ludovicus II. Magnus Dux Hessiae instituit» felirattal a fehérzománcos gyürüben. A fehérzománcos II. oszt. lovagkereszt ezüsttel szegélyezett, az érdemkereszt egészen ezüst, a vékonyan festett középpaizson Fülöp ezüst képe körirat nélkül. Háboruban szerzett érdemekért a rend valamennyi osztálya keresztezett kardokból álló diszítménnyel együtt adományoztatik. Szalagja vörös, mindkét szélén kék csíkkal; a nagykeresztesek a vállon át, a komthurok nyakukban, a lovagok a bal mellen viselik. Azonfelül a nagykeresztesek és I. oszt. komthurok bal mellükön egy csillagot viselnek, mely az előbbenieknél 8 ezüst sugárnyalábból áll, a rendkereszt előlapján levő középpaizzsal fedve, az utóbbiaké egy, a rend jelvényéhez hasonló kereszt, melynek középpaizsán Fülöp képe fölirat nélkül látható.

Forrás: Pallas Nagylexikon