Fülöp-rend
(a nagylelkü). Alapította 1840 máj. 1. II. Lajos hesseni
nagyherceg, a hesseni ház ősatyja, Nagylelkü Fülöp emlékére s ezért a
«Nagylelkü Fülöp rende» nevet viselte. 1876 julius 14. óta F.-nek nevezik.
Eredetileg négy osztállyal birt, 1859 óta hattal, u. m.: nagykeresztesek, I. és
II. oszt. komthurok, I. és II. oszt. lovag- és ezüstérdemkeresztesek. Jelvénye:
fehérzománcos, kissé kikanyarított aranyszegélyü kereszt. Középpaizsa kerek,
előlapján kék alapon Fülöp tartománygróf aranyveretü képével, melyet
fehérzománcos, aranyszegélyü gyürü vesz körül, melyen aranybetükkel a jelmondat
olvasható: «Si Deus nobiscum, quis contra nos». Hátlapján az ezüst és vörös
csikos hesseni oroszlán «Ludovicus II. Magnus Dux Hessiae instituit» felirattal
a fehérzománcos gyürüben. A fehérzománcos II. oszt. lovagkereszt ezüsttel
szegélyezett, az érdemkereszt egészen ezüst, a vékonyan festett középpaizson
Fülöp ezüst képe körirat nélkül. Háboruban szerzett érdemekért a rend
valamennyi osztálya keresztezett kardokból álló diszítménnyel együtt
adományoztatik. Szalagja vörös, mindkét szélén kék csíkkal; a nagykeresztesek a
vállon át, a komthurok nyakukban, a lovagok a bal mellen viselik. Azonfelül a
nagykeresztesek és I. oszt. komthurok bal mellükön egy csillagot viselnek, mely
az előbbenieknél 8 ezüst sugárnyalábból áll, a rendkereszt előlapján levő
középpaizzsal fedve, az utóbbiaké egy, a rend jelvényéhez hasonló kereszt,
melynek középpaizsán Fülöp képe fölirat nélkül látható.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|