Fülöp Ágost

(II.), francia király, VII. Lajos és champagnei Aliz fia, szül. 1165 aug. 25., meghalt Nantes-ban 1223 jul. 14. Trónját 1180. foglalta el s mindvégig oly erős kézzel uralkodott, hogy őt tekintik a francia királyság igazi megalapítójának. Megtörte a lázongó hűbérurak dacát, emelte a királyi hatalmat és szerencsés háborukat viselt. II. Henrik angol királyt, aki F. kiskoruságát francia birtokainak kiszélesítésére akarta fordítani, egyezségre kényszerítette. 1184. elfoglalta Vermandois-t, mire aztán II. Henrikkel keresztes hadjáratra készült. E hadjáratra azonban csak 1190., Oroszlánszivü Rikárd kiséretében indulhatott. A Szentföldön keveset végzett, az angol királlyal folyton civakodott és 1191. visszahajózott Franciaországba. Mihelyt Rikárd elfogatásáról értesült, Normandiába tört és Vexint kerítette hatalmába. Nejének, hennegaui Izabellának, a Karolingok utolsó sarjának halála után Ingeborg dán hercegnőt vette nőül, kitől azonban nemsokára a bübájos merani Ágnes iránt táplált szerelem miatt elvált. De a pápa átokkal sujtotta és mindaddig fel nem oldotta, mignem 1201. Ingeborgot visszafogadta. Midőn Földnélküli János 1199. Angolország trónjára került, F. az ifju bretagnei herceg jogigényeit támogatta, akit János 1202. meggyilkolt. E hirre F. a gyilkost, mint francia hűbérurat a királyi törvényszk elé idézte. János természetesen nem jelent meg és ekkor F. Normandiát, Anjout, Mamet, Tourainet és Poitout hódította el tőle (1204). Földnélküli János bosszuból a flandriai gróffal és IV. Welf Ottó német ellenkirállyal kötött szövetséget s 1214-ben az egyesült haderővel Franciaországba tört. A döntő csatában azonban, Bouvines falu határában (Lille mellett) a franciák F. személyes vezénylete alatt az angol-német hadat teljesen leverték (1214 jul. 27.). E véres csata egyaránt fontos az angol, a francia és a német nemzet történetében. Két évvel később F. Lajos fiát küldte erős haddal Angolországba, hová őt az ellenzék a zsarnok János megbuktatása végett hivta. Földnélküli János váratlan halála után azonban a nemzet még sem a francia királyfit, hanem Jánosnak III. Henrik nevü fiát emelte a trónra, mire a franciák 1217 május havában az országot elhagyták. F. majdnem megkétszerezte a koronajavakat és Franciaországot ismét az Atlanti-oceánig terjesztette ki. Ezért életirója (Rigord) F.-öt mint a birodalom gyarapítóját, az «Augustus» jelzővel tisztelte meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon