Fürdőberendezések

Között legfontosabb a fából, cinkből, vörösrézből, öntött vasból vagy porcellánból (kőanyag) készített fürdő kád. A F.-kádba fogják föl a F.-vizet, alakja rendszerint az emberi testhez idomuló ovális csonka kúp; nagyságát 180-300 l. vizre számítják. A legtöbb esetben a határszámok melletti közepes érték elégséges. A kádak alakját a lábfelőli oldalon gömbölyüre is készítik, felső peremük nem mindig vizszintes, igen gyakran lejt a lábfelé, v. közepén ívesen hajlik be. A vizvezetékkel fölszerelt fürdőszobák kádjait ellátják még felesleges vizlevezető csővel , hogy vigyázatlan vizcsapolás esetén a fölös viz ezen át a csatornába folyjon, ellátják még vizleeresztő szellentyüvel (s ennek nyilása) és a melegviz beeresztésére való nyilással n. Ez utóbbi azért van alul, hogy a melegviz gyorsabban keveredhessék a hidegvizzel, mert különben igen gőzölögne. A fürdőviz melegítésére sokféle módot használnak. Ha vizvezeték nincs leggyakoribb az az eset, hogy a fürdőkádat szerves kapcsolatba hozzák a fütőkályhával.

A fürdőberendezéseknek tartozékát alkotja a zuhany, mely alatt az emberi testre lövellő vizsugarat vagy sugarakat értjük. Ha a zuhanyt egy vizsugár alkotja, sugár zuhanynak, ha apróbb vizsugarak alkotják tüzuhanynak, ha pedig esőszerüen hat, esőzuhanynak nevezik. Van fej-, hát-, oldal- és altestzuhany aszerint, amint a vizsugár az emberi teset éri.

Forrás: Pallas Nagylexikon