Fürdőberendezések
Között legfontosabb a fából, cinkből,
vörösrézből, öntött vasból vagy porcellánból (kőanyag) készített fürdő kád. A
F.-kádba fogják föl a F.-vizet, alakja rendszerint az emberi testhez idomuló
ovális csonka kúp; nagyságát 180-300 l. vizre számítják. A legtöbb esetben a határszámok melletti
közepes érték elégséges. A kádak alakját a lábfelőli oldalon gömbölyüre is
készítik, felső peremük nem mindig vizszintes, igen gyakran lejt a lábfelé, v.
közepén ívesen hajlik be. A vizvezetékkel fölszerelt fürdőszobák kádjait
ellátják még felesleges vizlevezető csővel , hogy vigyázatlan vizcsapolás
esetén a fölös viz ezen át a csatornába folyjon, ellátják még vizleeresztő
szellentyüvel (s ennek nyilása) és a melegviz beeresztésére való nyilással n.
Ez utóbbi azért van alul, hogy a melegviz gyorsabban keveredhessék a
hidegvizzel, mert különben igen gőzölögne. A fürdőviz melegítésére
sokféle módot használnak. Ha vizvezeték nincs leggyakoribb az az eset, hogy a
fürdőkádat szerves kapcsolatba hozzák a fütőkályhával.
A fürdőberendezéseknek tartozékát alkotja a zuhany, mely
alatt az emberi testre lövellő vizsugarat vagy sugarakat értjük. Ha a zuhanyt
egy vizsugár alkotja, sugár zuhanynak, ha apróbb vizsugarak alkotják
tüzuhanynak, ha pedig esőszerüen hat, esőzuhanynak nevezik. Van fej-, hát-,
oldal- és altestzuhany aszerint, amint a vizsugár az emberi teset éri.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|