Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Füredi... ----

Magyar Magyar Német Német
Füredi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Füredi

1. Ignác, tanár és iró szül. Ladmocon (Zemplén vm.) 1837. aug. 15. A pozsonyi, kismartoni és nikolsburgi talmudiskolákat látogatta. Pesten a tanítóképezdei tanfolyamot 1857-59. elvégezvén, a s.-a.-ujhelyi izr. mintaiskolához nevezték ki osztálytanítónak. 1872. Budapestre helyezték át, hol az orsz. izr. tanítóképző intézetnél jelenleg is tanárkodik. Pályanyertes magyar bibliafordítása zsidó iskoláinkban el van terjedve; 9 kötetben lefordította a magyar-zsidó imakönyvet (Machzór), továbbá Rousseaunak Emil-jét. Végre irt magyar-német és német-magyar szótárakat, rendszeres magyar nyelvtant. Magyartalanságokat betürendben, számos héber és magyar nyelvészeti cikket és birálatot.

2. F. János, tanár, egyházi és tanügyi iró, született Csőszteleken Torontálmegyében 1846.; sok helyütt tanárkodott s a magyarosítás terén szép buzgalmat fejtett ki különösen Trencsénben. Több egyházi beszéde jelent meg nyomtatásban s néhány filologiai programm-értekezése: A régi iskolák módszere s modern ferdeségek a filologiai oktatás terén (Kis-Szeben 1880); Cicero szónoki pályája (Sátoralja-Ujhely 1883); Tanítsuk-e gimnáziumainkban a klasszikus nyelveket (u. o. 1886). V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

3. F. Mihály, énekes, szül. Vácon 1816 ápr. 18., megh. Budapesten 1871. Atyja, aki kovács volt, fiát a papi pályára szánta, ki e pályához hajlamot nem érzett. Atyja óhajtásának engedve, atyja mesterségét tanulta, s 20 éves korában - az akkori divat szerint - nemcsak remekelt, hanem 1834-5. Pesten az állatgyógyászati tanfolyamot is sikeresen bevégezte. Gáspárik Károly kanonok figyelmeztette F.-t nagy hang kincsére s egyszersmind segélyezését is megigérte, ha a művészi pályára lép. A művészeti ösztön végre győzött s 1837 a nemzeti szinház megnyitása után pár hónappal felvételre jelentkezett az énekkarba, melybe szép hangja folytán azonnal föl is vették. Itt egy évig tanult szorgalmasan, de legkisebb önálló szerephez sem juthatván, már 1838. megvált állásától s a Joób Zsiga és Kovács Endre igazgatása alatti szintársulathoz szegődött s Kassán kisebb drámai és operai szerepekben lépett fel. Onnan Kolozsvárra ment Kilényi társulatához s ott kezdett voltaképen feltünni hangjával. 1842. ismét Budapestre tért vissza, de szélesebb működési tért csak akkor nyerhetett, midőn Szigligeti Ede népszinműveivel rohamosan meghódította a közönséget. F. lett a magyar népszinművek hőse. A nemzeti szinház igazgatóságának támogatása mellett 1844. Bécsbe ment az akkoron ott nagy hirnek örvendett olasz énektanár Basadova vezetése alá, hol egy évnél tovább tanulmányozta az énekművészet titkát. Midőn az 1845. vége felé visszatért a nemzeti szinházhoz, már első fellépésével oly diadalmas sikert aratott, hogy azonnal 2000 frt évi fizetéssel szerződtették ugy operai mint népszinműi szerepekre. F. ez időtől fogva aztán állandóan ünnepelt tagja volt a nemzeti szinház operájának, hol nemcsak a magyar, hanem a világi operák főszerepeinek is akkori hirneves pályatársaival együtt, egyik első bemutatója s alakítója lett. F. nemcsak a magyar dalok előadásában tünt ki, hanem azok szerzésében s terjesztésében is. A szabadságharc után Bognár Ignáccal (l. o.) ő adta ki a magyar népdalok legelső gyüjteményét 100 magyar népdal énekhangra zongorakisérettel cimen. Későbben ujabb száz magyar dalt adott ki szintén Bognár Ignáccal. F. mint eredeti dalköltő is gazdagította a magyar zeneirodalmat. Több dala átment a nép ajkára. Dalainak egyetemes gyüjteménye 25 eredeti magyar dal cimen a 60-as években jelent meg Mosonyi Mihály összhangosítása és zongorakiséreti kidolgozása mellett. A 60-as évek vége felé vonult vissza a nyilvánosság teréről, jól kiérdemelt nyugalomba.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is