Fürészfog
Három főfajta fürészfogat ismerünk, a derékszögüt, a
kihajlót és a behajlót. A kihajló fogak külön alakja az u. n. háromszögfog,
melynél a fog mellső és hátsó éle egyenszáru háromszöget alkot. Összetett az u.
n. M és W fogazás. Puha, szivós rostu fának hosszanti vágására legjobb a
behajló (kampós), kemény fa hosszanti vágására a derékszögü, harántos vágásra
és ha a fürész kétirányban vág a háromszögü és az összetett M és W fogazás. A
fürészfogak alakját gyakran változtatni kell, főként midőn a fürészpor a
foghézagokban nem fér el. Ez a változtatás rendesen a foghézagnak
kikerekítéssel járó nagyobbodással történik. Ezeket a fogakat aztán horgas
fogaknak mondjuk. A fürészpenge vágás közben csak ugy nem surlódik a fa
munkafelületeivel, ha a vágott rész bővebb a penge vastagságánál. Hogy ez
meglegyen, a fürészfogait váltakozva jobbra-balra bizonyos mértékben kihányják v.
terpesztik. A terpesztés ne legyen sem tulságos csekély, sem tulságos nagy.
Legjobb, ha az a pengevastagság másfélszerese. Terpesztésre külön készülékeket
v. szerszámokat használnak, amelyek száma igen nagy. Legcélszerübbek azok,
melyeknél a terpesztés mértékét a készüléken beállíthatni ugy, hogy aztán
valamennyi fogat egyforma mértékben terpeszthetni. Ott, ahol sok fürésszel
dolgoznak, önműködő fogterpesztő gépeket hasznának, amelyek főképen
szalagfürészeknél igen előnyösen alkalmazhatók. A fürészfog éleit mindig élesen
kell tartani. Élesíteni csak terpesztés után szabad. Élesítésére többnyire
különleges fürészreszelőket; géppel való élesítésnél smirgelt, ritkábban
acélkorongokat használnak. - Fürészfog mint diszítmény, melyet a román stilus
alkalmaz, párkányokban és párkányok alatt van. Van egyszerü F., melyet egyetlen
pálca törése alkot és kettős F., melyet két vagy több egymásra fektetett pálca
törése képez.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|