Fürésztelep

V. fürészmalom, olyan ipartelep, hol az erdőből nyert szálfát részekre fürészelik. F.-et lehetőleg csak olyan helyen állítnak fel, ahová a nyers fának az odaszállítása nem kerül tulságos sokba. Ha lehet, hajózható v. tutajozható viz mellett állítják fel, rendesen az erdőben v. annak közelében. Ahol a fát szekéren v. vasuton kell szállítani, ott aztán kevésbbé vagyunk kötve a telep helyének megválasztásában. Arra is ügyelni kell, hogy a félkész áru elszállítása ne okozzon nehézséget. A telep helyét ugy kell választani, hogy árviz esetén se kerüljön viz alá és hogy a közlőművet földalatti térségben állíthassuk fel, mert különben az egész telepet 2,5-3,0 m.-rel emelni kell, mi a fa beszállítását költségessé teszi. A telep oly beosztásu, hogy a gépcsarnok előtt megfelelő nagy rönkőtér, a mögött pedig az osztályozó csarnok és a rakodási tér legyen a legkényelmesebb közlekedési utakkal átszelve. A gépcsarnok egyik homlokzatán v. néha annak közepe tájékán a motort állítják fel. A motor válogatása a körülményektől függ. Ha elég nagy vizmennyiség és esés van, vizimotort, kereket v. turbinát használunk. Miután ez azonban a F. tuladjonosát az időjárástól függővé teszi, amennyiben néha nyáron is, de föképen télen szünetelni kell, a regie pedig itt igen nagy, inkább gőzmotorhoz folyamodunk, melynek üzeme a különben sem értékesíthető hulladék elfütése folytán elég olcsó lesz. A kazánok a lehető legegyszerübb szerkezetüek legyenek, hengeresek előmelegítővel; fütőfelületük 30-%-kal több legyen mint a szénnel fütötteké és lássuk el lépcsős rostéllyal és esetleg még fütőanyagtartóval is.

V. ö. Szécsi Zs., Erdőhasználattan; Exner V., Handsägen und Sägemaschinen stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon