Fürj

(állat, Coturnix Möhr.), az ó-világi tyukok csoportjába, a mezei tyukok családjába tartozó madárnem. Csőre rövid, tövén kissé vastagabb, orrlyukai csupaszok, az aránylag elég hosszu szárnyakban a 2-4. evezőtollak a leghosszabbak. Rövid farka 12 tollu. Csüdje rövid. Hátsó ujja nagyon rövid. 21 faja ismeretes, melyek közül hazánkban a pitypalattyos fürj (C. dactylisonans Mey) él. Kétszer akkora, mint a veréb. Tyukéra emlékeztető teste zömök, farka rövid, lábai járók. Szine barnássárga, háta barna, sárgásfehér gerincfoltokkal, a szem felett és a tarkó közepén egy sárgás hosszanti sávval; hasa rozsdásfehér, sötétebb foltokkal. A him torka feketésbarna, 2 sött szalaggal bekerítve, a nősténynél ellenben fehér. Csőre szaruszürke, lábai vörösek. Hossza 20 cm., szárnyhossza 10 cm., farkhossza 4 cm. Egész Európában a 60. szélességi fokig él, azonkivül található Észak-Afrikában és Ázsiában. Hazánkban mindenütt található, ahol gabonaföldek, mezők és rétek vannak. Itt hallatja «pitypalaty, pitypalaty»-szerü hangját, itt keresi különféle magvakból és esetleg rovarokból álló eledelét, ide rakja majdnem puszta földre 10-16 barnássárga, sötétebb foltokkal tarkázott tojását. Fészekhagyó. Vándor madár. Áprilistól októberig van nálunk. Néha egyesek ki is telelnek. Ősszel tömegesen költöznek Afrikába. Ilyenkor részint a vihartól tengerbe sodortatva, részint pedig a tengerparti lakók által összefogdosva, sok vész el belőlük. A fürjsereg éjjel vonul. Megfigyelések szerint rendesen Moréan és a görög szigeteken átmenve, jelennek meg Egyiptomban, ahonnan egészen Afrika belsejéig is behatolnak. Izletes husuk miatt a vadászás tárgyai. Párzás idején a himek gyakran viaskodnak egymással; ezt a déli népek má régóta megfigyelték és egyes déleurópai városokban fürjviadalokat is rendeznek a közönség mulattatására.

Forrás: Pallas Nagylexikon