Furrer
1. Jónás, szabadelvü svájci államférfiu, szül. Winterthurban
1805., megh. Ragatz fürdőben 1861 jul. 25. Előbb a zürichi kantont és Zürich
városát szolgálta, majd a szövetségi tanácsba választották; ellenfele volt a
Sonderbundnak és 1849-1857-ig négy izben viselte az elnöki méltóságot. Barátja
volt Strauss Dávidnak és a korabeli svájci iróknak és egyáltalában igazi
általános műveltséggel dicsekvő, szeretetreméltó ember volt. Műve: Das Erbrecht
d. Stadt Winterthur 1832.
2. F. Konrád, svájci protestáns teologus, szül. Zürich-hez
közel Flunternben 1838 nov. 5. Zürichben végezvén teologiai tanulmányait, 1862.
avatták lelkésszé s 1876. Zürich kanton több gyülekezetében lelkészkedett,
ekkor pedig a zürichi Szt.-Péter templom lelkészévé választatott meg. 1863.
Palesztinán keresztül egy tanulmányi kutatásokra szánt utat tett; 1869. a
zürichi egyetemen a bibliai régiségtan magán-docensévé hivatott meg, de
ténylegesen ezen állását csak 1885-ben Biedermann halálával foglalta el, és
most ugyanott a vallástörténelem tanára. Zürich kantonban 1885 óta
egyháztanácsosi (Kirchenrath) állást foglalt el. Főbb művei: Wanderungen durch
Palestina (Zürich 1865); Israel, als Volk des Morgenlandes (1867); Die Religion
im Jugendalter der Menschheit (1878); Die allgemeine Religionsgeschichte u. die
religiöse Bildung. Schenkelnek 1869-75-ben Lipcsében megjelent Bibel-Lexicon
művébe sok természetrajzi cikket irt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|