Furrer

1. Jónás, szabadelvü svájci államférfiu, szül. Winterthurban 1805., megh. Ragatz fürdőben 1861 jul. 25. Előbb a zürichi kantont és Zürich városát szolgálta, majd a szövetségi tanácsba választották; ellenfele volt a Sonderbundnak és 1849-1857-ig négy izben viselte az elnöki méltóságot. Barátja volt Strauss Dávidnak és a korabeli svájci iróknak és egyáltalában igazi általános műveltséggel dicsekvő, szeretetreméltó ember volt. Műve: Das Erbrecht d. Stadt Winterthur 1832.

2. F. Konrád, svájci protestáns teologus, szül. Zürich-hez közel Flunternben 1838 nov. 5. Zürichben végezvén teologiai tanulmányait, 1862. avatták lelkésszé s 1876. Zürich kanton több gyülekezetében lelkészkedett, ekkor pedig a zürichi Szt.-Péter templom lelkészévé választatott meg. 1863. Palesztinán keresztül egy tanulmányi kutatásokra szánt utat tett; 1869. a zürichi egyetemen a bibliai régiségtan magán-docensévé hivatott meg, de ténylegesen ezen állását csak 1885-ben Biedermann halálával foglalta el, és most ugyanott a vallástörténelem tanára. Zürich kantonban 1885 óta egyháztanácsosi (Kirchenrath) állást foglalt el. Főbb művei: Wanderungen durch Palestina (Zürich 1865); Israel, als Volk des Morgenlandes (1867); Die Religion im Jugendalter der Menschheit (1878); Die allgemeine Religionsgeschichte u. die religiöse Bildung. Schenkelnek 1869-75-ben Lipcsében megjelent Bibel-Lexicon művébe sok természetrajzi cikket irt.

Forrás: Pallas Nagylexikon