Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fürst... ----

Magyar Magyar Német Német
Fürst... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Fürst

1. Gyula, német nyelvész, a sémi tudományok mivelője, szül. Zerkowóban (porosz Lengyelország) 1805 máj. 12., megh. Lipcsében 1873 febr. 9. Tanulmányait a poseni rabbiiskolán és (1825 óta) a berlini, boroszlói és hallei egyetemen 1839 óta mint magántanár, 1864 óta mint (Szászországban első zsidó) tanár élte fogytáig tanította a héber s aram nyelvet, az ó-szövetségi s a későbbi zsidó irodalmat. Főbb munkái: Lehrgebäude der aramäischen Idiome (Lipcse 1835); Perlenschnüre aram. Gnomen u. Lieder (u. o. 1836); Librorum sacror. Veteris Testam. concordantiae hebraicae atque chaldaicae (u. o. 1837-40); Die Sprüche der Väter (u. o. 1839); Die israel. Bibel (Berlin 1883, az ő, Zunz, Sachs és Arnheim közös fordítása); Hebr. und chald. Schulwörterb. über d. alte Testam. (Lipcse 1842, legujabb kiadás 1882); Die jüdischen Religionsphilosophen d. Mittelalters (u. o. 1845, 2 köt.); Kultur- u. Litteraturgesch. der. Juden in Asien (u. o. 1849); Gesch. d. Karäerthums (3 köt., u. o. 1862, 1865 és 1869); Hebr. u. chald. Handwörterb. über d. alte Testam. (u. o. 1857-61, 3. kiad. 1876, Davidson angol fordításának 5. kiad. u. o. 1885); Gesch. d. bibl. Litteratur u. d. jüd. hellenistischen Shriftthums (u. o. 1827-70, 6. köt.). Bő, de nem mindig kifogástalan bibliografiai anyaggyüjteményt nyujt: Bibliotheca Judaica c. munkája (u. o. 1849-63); 1840-51-ig az Orinet cimü zsidó felekezeti folyóiratot tudományos mellékletekkel adta ki.

2. F. Károly Miksa, báró, porosz igazságügyi kancellár, szül. 1717., megh. 1790 jan. 20-án. II. Frigyes oldalára rendelte F.-t, ki azután tevékeny részt vett az igazságügyi reformok kidolgozásában. 1752. F. Bécsbe ment követnek, hol három évig működött. (A bécsi udvarról irt éleshangu jelentéseit kiadta Ranke. Összes művek 30 köt.) 1755 óta a porosz főtörvényszék legfelső állásait nyerte el, mig végre 1770. Jariges kancellár helyére került. Ez állásban több porosz tartománynak rozzant igazságszolgáltatását teljesen ujjászervezte. Később azonban, részben nézeteltérések, részben a király által Arnold molnárnak ismeretes pörében önkénytesen hozott itélet miatt Frigyessel meghasonlott, ki F.-t 1779. hivatalától megfosztotta. Carmer lett utóda. V. ö. Bresslau és Isaaksohn, Der Fall zweier preussischer Minister (1874).

3. F. Miksa, porosz bányatáncsos, szül. Boroszlóban 1854. Művet irt: Az ipari biróságokról (Die Gewerbegerichte 1891. Berlin); Szerkesztője 1893 óta a porosz bányatörvények gyüjteményének, melyekhez igen becses kommentárokat irt. 1883 óta állandó munkatársa Brassert: Zeitschrift für Bergrecht c. folyóiratának. Az 1890. évi berlini nemzetközi munkásvédelmi kongresszuson Poroszország képviselője és a kongresszus titkára, ahol különösen a magyar állam képviselőivel szemben tünt ki kiváló figyelmével és nyilvánított rokonszenvével.

4. F. Walter, a svájci szabadságharc egyik mondahőse, állítólag Uri-kantonból származott. A legenda szerint Stauffacher Werner, Melchthal Arnold, meg ő 1307. a türhetetlen osztrák uralom ellen összeesküdtek és szabadságuk kivivására a Rütli hegyén szövetséget alkottak. Attinghausenben mutogatják F. lakását.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is