Fürstenberg

1. német és osztrák hercegi család. Ősi fészke a sváb földön állott; a tradició Unruoch grófot, Nagy Károly kortársát tartja a család ősének, a hiteles családfa azonban csak II. Egino-val, urachi-gróffal (megh. 1236) kezdődik. 1250. nyerték el a grófi rangot, 1664. a német birodalmi hercegi méltóságot kapták. A F.-család régibb tagjai közül nevezendők: Ferenc Egon, F. Egon császári tábornoknak, Tilly alvezérének (1588-1635) az előbbeni fia, szül. 1626 ápr. 10., megh. Strassburgban 1682 ápr. 1. Papi pályára lépett és mint kölni kanonok s utóbb mint strassburgi püspök titokban és nyiltan XIV. Lajos francia királynak volt hive és megvásárlott embere; egészen ugy, mint testvére, Vilmos Egon. I. Lipót császár, ki sokáig jó szóval iparkodott őket jó utra téríteni és a birod. hercegi rangot is adományozta nekik, végre megsokalta a dolgot és a hazaáruló testvérek ellen pört indított; Vilmos Egont be is záratta (1674) és csak a nimvegeni béke után bocsátotta ismét szabadon. Ugyanekkor a számüzött F. E.-t is vissza kellett ültetnie a strassburgi püspöki székre, melen ez most is a franciákkal cimborált és minden erejéből oda hatott, hogy a fontos várost XIV. Lajos hatalmába juttassa. Ez 1681. meg is történt. Egy évvel reá F. E. megh. és Vilmos Egon lett utóda, ki XIV. Lajos közbenjárásával a bibornoki méltóságot is elnyerte. (Megh. Párisban 1704 ápr. 6.) A F.-család jelenleg virágzó négy ágának szeniorjai: F. Károly Egon, a sváb hercegi ágnak jelenlegi szeniorja, a porosz urak házának örökös tagja, szül. 1852. Neje Talleyrand-Périgord hercegnő. Gyermekei nincsenek. Donaueschlingenben lakik. - F. Miksa Egon, a pürglitzi hercegi ágnak szeniorja, az osztrák urak házának örökös tagja, lakik Láná-ban (Prága mellett). Szül. 1863. Neje Schönborn Irma grófnő és palotahölgy. Legid. fia Károly Egon. - F. Emil Egon, a königshof hercegi ág szeniorja, az aranygyapjas rend birtokosa, nyugalm. őrnagy, az osztrák urak házának élethossziglani tagja, szül. 1825., lakik Königshofban. Neje Leontine, palotahölgy. Legid. fia Emil (szül. 1876). - F. Eduárd, a weitrai grófi ág szeniorja, szül. Prágában 1843., lakik Weitrában és Bécsben. Cs. és kir. kamarás, nőtlen.

2. F., vesztfáliai bárói család, melynek ősi fészke a Ruhr mellékén állott és F. Hermannban (1300 körül) tiszteli ősatyját. Ennek a családnak egyik tagja, F. Nándor mint paderborni püspök lett ismeretessé (1661-1678), ő adta ki a Monumenta Paderbornensia c. kutfőgyüjteményt. A család vesztfáliai ágának jelenlegi feje F. Ferenc Egon (szül. 1818), a porosz urak házának tagja. A rajnai ágnak pedig Gisbert (szül. 1836) a szeniorja. V. ö. Monumenta Paderbornensia (4. köt.).

3. F. Frigyes, tartománygróf, Hotzenplotz hercege, bibornok, olmüci hercegérsek, szül. Bécsben 1812 okt. 8., megh. 1892 aug. 20. Bécsben végezte teologiai tanulmányait, 1836 okt. 4. szentelték pappá, 1853 jun. 27. püspökké, a bibornoki méltóságot XIII. Leótól kapta 1879 május 12-én.

Forrás: Pallas Nagylexikon