Füssli

v. Füessli, svájci család, melynek tagjai közül többen kitüntek a művészet és irodalom terén. F. János Gáspár, svájci festő és iró, szül. Zürichben 1707., megh. u. o. 1782 máj. 6. Eleinte atyjánál, F. Mátyásnál tanult, aki középszerü tengeri és csataképfestő volt, azután utazásokon jeles festővé képezte ki magát. Különösen arcképei örvendtek népszerüségnek. Irodalmi művei: Geschichte und Abbildungen der besten Künstler in der Schweiz (Zürich 1769-79, 5 köt.) és Verzeichniss der vornehmsten Kupferstecher u. ihrer Werke (u. o. 1771); kiadta Winckelmannak svájci barátaihoz intézett leveleit (u. o. 1778). - F. János Rudolf, festő és rajzoló, szül. Zürichben 1709., megh. u. o. 1795. Párisban Loutherbourg vezetése alatt ügyes miniatürfestővé képezte ki magát. Megalapította az Allgemeines Künstlerlexikon-t (1. kiad. Zürich 1771-79.). - F. János Rudolf, festő, rajzoló és rézmetsző, János Gáspár fia, szül. Zürichben 1737., megh. Bécsben 1806. 1765. Bécsbe került, az akkori magyar életet érdekes rajzokban ábrázolta, magyar állami mérnök lett és mint ilyen földmérésekkel foglalkozott Horvát-Tótországban és Dalmáciában. II. József szerémségi főmérnöknek nevezte ki, nemsokára az ottani adóbizottság elnöke, a király halála után pedig udvari fogalmazó lett. Kiadta a Kritisches Verzeichniss der besten Kupferstiche nach berühmten Malern aller Schulen (Zürich 1798-1806, nem teljes) és az Annalen der bildenden Künste für die österreichischen Staaten-t (2 füzet 1801-02). - F. János Henrik (az angoloknál Fuseli néven ismeretes), festő, János Gáspár fia, szül. Zürichben 1742., meghalt Putney Heathben 1825., eleinte teologus és iró volt, Shakespeare nehány drámáját lefordította. 1765. Londonba ment és a festészetre adta magát. 1770-79. Rómában tartózkodott és főleg Michel Angelo műveit tanulmányozta. Visszatérve Londonba, 1790. az akadémiának tagja, 1801. tanára lett. Irt egy Lectures on painters c. könyvet (London 1820) és 1805-10. ujra kiadta a Pilkington-féle festőlexikont. Műveit kiadta és életrajzát megirta J. Knowles (London 1821, 3 köt.). - F. Henrik (I.), szül. 1744 dec. 8. megh. Zürichben 1832 dec. 26. Bonstetten és Müller János fiatalkori barátja. A XVIII. sz. végén a hazai történet tanára volt s tagja a legfőbb végrehajtó hatalomnak. Egyik legbefolyásosabb államférfi volt, aki a szabadelvü irányt a zürichi kantonban meghonosította. A restauráció folytán hivatalait kénytelen volt elhagyni, de később megint meghítták a nagy tanácsba. Szabad idejében az Orell, Füessli et Comp. cég könyvkereskedését vezette. 85 éves korában a nagy tanácsból kilépett. Apja Künstler-lexikonát 12 részben tovább folytatta (Zürich 1806-21), azután kipótolta azt Neue Zusätze zu dem allgemeinen Künstlerlexikon und den Supllementen desselben cimmel (1824). Munkája: Über das Leben und die Werke Rafael Sanzios (Zürich 1815). - F. Vilmos, biró, szül. Zürichben 1803., megh. u. o. 1845 szept. 10. Iparkodott az 1831. szabadelvü alkotmányt Zürichbe behozni. Az 1839-iki események folytán hivatalát ott kellett hagynia. Munkái: Zürich u. die wichtigsten Städte am Rhein mit Bezug auf alte und neue Werke der Architektur, Skulptur und Malerei (Zürich 1842-1843); Münchens vorzüglichste öffentliche Kunstschätze (München 1841).

Forrás: Pallas Nagylexikon