Futóhomok-kötés
célja a homoknak a szél által való elhordatását
megakadályozni, szóval a homokot megállítani, vagy azért, hogy az által az
illető terület termelésre alkalmassá tétessék, vagy hogy az által a szomszédos
területek a homokkal való behordatás ellen megvédessenek. A homok természete
szerint annak megkötése különböző módon történik. Az elhordatásnak nagyon
alávetett homok megkötése a legköltségesebb; ilyen esetben nem marad más hátra,
mint a homokot mesterséges módon megállítani, ami vagy fakampókkal a földhöz
erősített szalmafonatokkal, vagy az uralkodó széliránnyal keresztbeállított
sövényekkel eszközölhető. Az igy megállított homok idővel begyepesedik, de
minthogy ez a gyep sem legelőnek, még kevésbbé kaszálónak alkalmas, legjobb az
ilyen területet beerdősíteni, mely célra viszonyaink között az ákác és a nyár a
legalkalmasabb fanem. Az elhordatásnak kevésbbé alávetett, durvább szemü s több
agyagot tartalmazó futóhomok megkötésére egyszerübb módok állanak
rendelkezésre, melyek közül élősövények alakítása a legajánlatosabb; az
élősövények a szükséghez képest 500-1000 m.-nyi távolságban egymástól 2-4-6
fasorból alakíttatnak, különös tekinttel arra, hogy az által az uralkodó szél
ereje megtöressék; jobb minőségü futóhomok ily módon megállítva szántóföldnek
alkalmas s jól megtermi különösen a rozsot és a burgonyát, ellenben silányabb
homokot célszerübb vagy beerdősíteni v. fákkal beültetve legelővé átalakítani.
Ahol pedig az égalji viszonyok a szőllő- s gyümölcstermelésnek kedveznek s különösen
ott, hol a futóhomok alatt termőképes altalaj fordul elő, legcélszerübb a
megkötést gyümölcsösök s szőllők létesítése által eszközölni. Hogy a
megkötésnek ezen módja milyen fényes eredményekkel járhat, elég Kecskemét és
Nagy-Kőrös virágzó és jövedelmező szőllő- s gyümölcsültetvényeire hivatkoznunk.
V. ö. Borbás V., A Magyar homokpuszták növényvilága meg a homokkötés (Budapest
1886).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|