Füzér
kisközség Abauj-Torna vmegye füzéri j.-ban, (1891) 761
magyar és tót lak., az Oritahegy alatt (801 m.) csinos hegyitó (Izdra-tó).
Nevét a hely valószinüleg a völgy alján folyó fűzfákkal förülvett pataktól,
tehát füz-ér-től vette. - Vára egyik legszebb s legvadregényesebb romja
hazánknak. A vár már a XIII. század elején kezd szerepelni történelmünkben;
eredetileg valószinüleg a fejedelmi Aba-nemzetség birta. A XIV. sz. folyamán
valószinüen a Drugeth-családé volt; 1430. Zsigmond király F.-t és uradalmát
Perényi Péter fiai: János és Miklós részére adományozza. Legnevezetesebb
szerepet akkor játszik, midőn a mohácsi vész után Perényi Péter koronaőr
Szapolyai János királlyá koronáztatása után (1526), F.-be rejtette el s 1527-ig
itt őriztette a szent koronát. 1529. Némethy Miklós volt F. várnagya, utána a
füzéri uradalmat Perényi Gábor birta, kinek halála után F. a Báthory-családra
szállott. Ecsedi Báthory István alatt F. vára és Rákoczi Zsigmond Regéc várának
tiszttartói közt a két uradalom erdejének határai felett élénk határvillongás
keletkezett. Báthory István F.-t Báthory Erzsébetnek, a kegyetlenkedéseiről
ismert «csejthei szörny»-nek hagyta. Azután a Nádasdy-családé volt, mely
mintegy 70 esztendeig birta. A kurus felkelés idején a németek lerombolták,
hogy a felkelőknek erősségül ne szolgálhasson. Thököly bukása után a vár
Károlyi László szatmári főispáné lett, majd elzálogosítás utján a lipóci
Keczer-család tulajdonába ment át. A mult század közepén a Károlyi-család
visszaváltotta; jelenleg Károlyi László grófé. A vár és uradalom történetére
vonatkozó adatokat Baross László ügyvéd, egykori füzéri jogügyi igazgató
állította össze.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|