Füzér
(növ., spica, stachys), a fürttől azért különböző, mert a
virágok nyeletlenül v. észrevétlenül rövidke nyéllel illeszkednek a viirágzat
megnyult tengelyéhez, p. az utifü virágzatán. A pázsitfélék virágzata, melyet
közönségesen kalásznak (l. o.) mondunk, nem más, mint összetett F., azaz a
buza-, rozs- vagy árpa-kalászt egyes füzérkékre (kalászkákra) lehet szétszedni.
E kalászkák pelyvái és toklászai rejtik a virág fő részeit, később a
gyümölcsszemet. A F. eltérése a barka (l. o.); a toboz (l. o.) meg a
torzsavirágzat (l. o.). Füzéres gombja az iszapsásnak van, mert a F.-kék gömbös
csomóba egyesülnek. F., azon zsineg, szij v. lánc, melyen a vadászkutyákat
vezetik. Az agár- és kopó-F. 2-3 ágban végződik, ha több kutyát vezetünk
együtt. A vizsla betanításánál használják a 3 m. hosszu idomító füzért.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|