G-pont

A G-pontról az első tanulmányok 1950-ből származnak. A német Ernest Grafenberg nőgyógyász ugyanis ekkor jelentetett meg egy írást a Nemezetközi szexológiai magazinban. Az izgató felfedezést el is nevezték Grafenberg-pontnak, de a mogyoró nagyságú, szuperérzékeny erogén dudor a vagina elülső falában ma már csak egyszerűen G-pont. Ha ingerlik, tetőtől talpig cikázó élvezetet idézhet elő, amely teljesen eltér a csiklón keletkező orgazmustól.

Aki a G-pont izgatására élvez el, azt egész mélyről fakadó érzés rázza meg. Az amerikai Dr. Beverly Whipple 1983-ban arról számolt be nagysikerű, G-pont című könyvében, hogy 400 nőn végzett el kutatásokat és mindegyiknél megtalálta a Grafenberg-szövetet.

A feministák már ekkor ujjongtak, de még akkor is voltak olyan állítások, hogy nem minden nőnek van G-pontja. Jannini professzorék ezt most megcáfolták, mert ők az önkéntes jelentkezők mellett holttesteken is végeztek kutatásokat és náluk is megtalálták a G-pontot.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia