Gabona

másként élet alatt a közéletben vagy csak egy bizonyos gabonanemet értenek, p. az Al-Tiszavidékén a buzát, a Nyirségben s É.-Németországban a rozsot, másutt az árpát, szóval azt a növényt, amelynek magvából a kenyeret készítik, v. általában a magjuk végett termesztett pázsitféléket v. azok bizonyos csoportját. Tekintettel arra, hogy minden nép G.-nak azt a növényt mondja, amelynek lisztje főtáplálékul szolgál s hogy ezek a növények majdnem kivétel nélkül a pázsitfélék családjába tartoznak, az irodalomban mindjobban érvényesülő az a felfogás mutatkozik leghelyesebbnek, mely szerint G. a füvek családjába tartozó azon növények, melyeket magvaik végett mivelnek. E szerint G. a buza, rozs, árpa, zab, tengeri, a rizs s a köles, meg a cirok különféle fajai. A gabonafélék mind megegyeznek abban, hogy szemtermésökben tekintélyes mennyiségü lisztet tartalmaznak, minélfogva ugy emberi táplálékul, mint abrakul s ipari termények - sör, szesz, keményítő - előállítására alkalmasak; azonkivül tartalmaznak kisebb-nagyobb mennyiségü proteint, zsirt, növényrostot s hamut. A gabonaszemek összetétele nagyon változó nemcsak a nem vagy a faj szerint, hanem ugyanazon fajtánál is a klima talaj, trágyázás s mivelés szerint. V. ö. Cserháti S., A gabonafélék termesztése (Magyar-Óvár 1889). - G. az őskorban, l. Földmivelés.

Forrás: Pallas Nagylexikon