Gaj
Lajos, az ujabb horvát irodalom megalapítója, szül.
Krapinában (Varadmegye) 1809 jul. 8., megh. Zágrábban 1872 ápr. 20. Jogi
tanulmányait Pesten végezte, hol Kollár által inspirálva a latin beükkel iró
déli szlávokat egy egyetemes irodalmi nyelv behozatala által uj szellemi életre
akarta ébreszteni. E célra kiadta munkáját Kratka osnova hrvatsko-slavenskolga
pravopisanja (A horvát-szláv helyesirás rövid tervezete. Buda 1830) és
Zágrábban, hol tanulmányait folytatta, csakhamar sok elvtársa akadt. 1833.
kiadott költeménye Jos Hrvatska nij" propala (Horvátország még nem ment tönkre)
sokban emelte a nemzeti érzést a déli szlávoknál. Gajnak és társainak működése
különösen Magyarország ellen irányult és 1835. alapított lapjainak (Novine
hrvatske és Danica) is ilyen tendenciája volt. Ezen lapjai által elérte G.
helyesirásának az összes róm. kat. délszlávok által való felvételét és ezeknek
irodalmi egységét, amit az általa 1839-ben alapított nemzeti nyomda is nagyban
előmozdított. A magyar országgyülésbe többször megválasztatván, hiába
kisérlette meg a magyarokkal eszméit megértetni, épp oly kevéssé sikerült neki
a gör. kel. délszlávokat a katolikusokkal egyesíteni. Az 1848-iki márciusi
események után G. Bécsben kieszközölte, hogy a horvátok a bánt szabadon
választhassák, és az általa összehivott nemzetgyülés Jelacic Józsefet
választotta bánnak. A reakció visszatérte után kitünt, hogy ő ennek titkon
szolgálatokat tett és ezáltal elvesztette minden további politikai befolyását.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|