Gajári

Ödön, hirlapiró, országgyülési képviselő, szül. Komáromban 1852 szept. 10. Atyja a szabadságharcban honvédszázados volt. 1862. atyjával Kalocsára költözött s gimnáziumi tanulmányait Pesten és Kalocsán végezte. A jogot Pesten végezte s 1873-ban letevén a községjegyzői vizsgát, Kalocsa főjegyzője lett. 1873-ban részt vett a sárközi takarékpénztár megalapításában, 1876 óta a Duna-védgát társulat kebelében fejtett ki nagyobb tevékenységet, 1878. e társulat titkára lett. E közben, mint Kalocsa főjegyzője, részt vett a politikai mozgalmakban is. 1872. jegyzője volt a Deák-pártnak, 1875. szervezte a kerület szabadelvü pártját. 1884. s 1887. a dunapataji választókerület ismételten orsz. képviselőjévé választotta. Mint ilyen a szabadelvü-párthoz csatlakozott, mely egyes fontosabb kérdésekben szerepet juttatott neki. A véderővitában a 25. §. tárgyalásánál ő nyujtotta be azt a határozati javaslatot, melyet a képviselőház az egyéves önkéntesek ügyében magáévá tett. Az 1889. delegációban is ő szólalt fel az «és» kérdésében, követelvén a közjog érvényesítését a csász. és kir. hadsereg elnevezésében is. Irogatni Remellay Gusztáv Ifjusági Lapjába kezdett. Majd vidéki tudósításokat irt Kalocsáról s fordított Goethe és Detlev munkáiból. 1884-től fogva a politikai cikket irt a aNemzetbe és a Pester Lloydba. 1890 jan. 11. óta a Nemzet felelős szerkesztője. 1887-ben nyert mandátuma lejárván, kimaradt a képviselőházból és csak 1894. választatott meg ujra a Beksics Gusztáv lemondása által megüresedett sepsi-szent-györgyi kerületben. Önállóan megjelent munkái: A takarékpénztárak egyesítése (Kalocsa 1876, névtelenül); A Duna-balparti vasutakról (Budapest 1877, névtelenül); A pestmegyei sárközi dunavédgát és csatornázási társulat évi működése (Kalocsa 1878, u. a. megismételve 1879-1885 és 1889-1890. évenkint); Kalocsa város szállásainak elválása (Kalocsa 1884); Gajári Ödön országgyülési beszédei 1884-87. (Kalocsa 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon