Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Galambfélék... ----

Magyar Magyar Német Német
Galambfélék... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Galambfélék

(Columbidae), a tarajosmellü madarak egyik rendje.

Jellemző tulajdonságuk, hogy csőrük hegye gyengén lefelé hajló, melynek csak a vége keményebb, különben lágy, pikkelyekkel fedett orlyukaik körül felduzzadt. Többnyire hegyes szárnyakkal és rövid hasadt lábakkal. Általában magvakkal táplálkoznak, amiért is begyük nagy és kettős. Sebesen és ügyesen repülnek. Fákon vagy földön fészkelnek. Fészeklakók. Gyámoltalan és kezdetben vak fiaikat eleinte begyükből pépnemü anyaggal táplálják. A házi galamb mintegy 150 különféle fajváltozataival és formáival - mint ismeretes - mind egy galambfajtól, a szirti galambtól (Columba livia) mesterséges terjesztés utján származtak, és köztük mégis oly nagy különbség van, akár alakjukat, nagyságukat és szinüket, akár pedig belszerveiket, tojásaikat vagy röpülésmódjukat vesszük tekintetbe, hogy első tekintetre külön fajnak, sőt nemnek tartanánk. Darwin a galambok ezen tulajdonságát a fajok keletkezéséről való elméleténél fel is használta. Jelenleg körülbelül 360 galambfaj ismeretes, melyek közül azonban Európában csak 6, Magyarországban pedig csak 3 faj él. Legtöbb fajnak Ausztrália és a szomszd szigetvilág a hazája. Felosztatnak három csoportra: I. Dodofélék (l. Dodo), II. Tyukgalambok, tyukalaku testtel, erős és hosszabb lábakkal s rövidebb szárnyakkal. Ide tartoznak: Didunculidák, mint a Szamoa szigetén élő Didunculus shigirostris Gould, egyetlen faj, a Caloenadidak, mint az egyetlen faj a caloenas nicobarica Gray és Gouridák családja, melynek három és Uj-Guinea szigetvilágon élő faja közül a legismertebb a Goura coronata Flemm. III. Valódi galambok, jól kifejlett szárnyakkal, farkkal és rövid lábakkal. Ide tartozik az igazi galambok (Columbidae) családja, többnyire 12, ritkán 14 vagy 16 kormánytollal. Mintegy 200 faj tartozik ide, melyek közül nevezetesebbek: az örvös galamb, tollazata hamuszürke, háta sötétebb, nyaka fémfényü, szárnyán fehér folttal és nyakán fehér övvel. A fark vége feketés, a csőr töve vörös, különben sárgás, lába kékesvörös. Nálunk a legnagyobb galambfaj. Hossza 43, szárnyak hossza 23, farkhossza 17 cm. Erdőkben, különösen Magyarország közép- és északi részeiben él, fákon fészkel, vándormadár; az erdei v. vadgalamb jóval kisebb, feje, nyaka, a szárny felső része és a hát alsó része kékesszürke, fartő szürke, szárnyakon fekete harántfolttal, csőre világossárga, töve és lábai veresek. Hossza 32, szárnyhossza 22 és farkhossza 13 cm. Haznkban magasabb hegyeken és erdőkben faodukban fészkel. Vándormadár, ha a tél enyhe, akkor nálunk is marad; a gerlice; a szirti v. törzsük galamb, mely nálunk nem lakik, hazája a Földközi-tenger környéke, ahol meredek sziklákon fészkel. Szine kékesszürke, szárnyán két feket övvel; farka lecsipett és feketés, a tövén világoskék, csőre fekete, lábai sötétkékvörösek. Hossza 34, szárnyak hossza 21, farkhossza 11 cm.; a házi galamb számtalan fajváltozataival eme fajtól származik. Mintegy 10 rasszot és 150 alrasszot vagy fajtát képeznek, melyek 5 főcsoportba oszthatók be. I. csoport. Mezei v. szines galambok. Leginkább a szirti galambhoz hasonlítanak, tollazatuk változó. Mintegy 25 fajtája ismeretes. II. csoport. Dobos galambok, melyek sajátszerü hangot képesek adni. Ilyenek az altenburgi, bukkari és az orosz dobos galambok. III. csoportba osztják azokat, melyek tollaiknak sajátságos alakulata által tünnek ki, p. a fodros, csuklyás stb. A IV. csoport galambjainál az alak fontos és e szerint megkülönböztetnek tyuk-, mint a máltai, florentini, modenai stb. galambfajtákat. V. csoport, a bukfences galambok jellemző sajátsága a repülés módja, amennyiben magasra felrepülve, hirtelen a levegőben megordulva, kisebb-nagyobb körü bukfenet csinálva szállnak le. Alakjuk változó; nevezetesebb fajták: angol, almondi, danzigi, braunschweigi, bécsi, prágai, kopenhágai stb. A vándorgalamb palaszürke, hasa vörösesszürke, fehér, az evezőtollak feketék, fehér szegéllyel, a középső kormánytollak feketék, a szélsők világosszürkék. Csőre fekete, lábai vörösek. Hossza 42, szárnyhossza 21, farkhossza 21 cm. Egész Északamerikában el van terjedve, évenként ősszel és tavasszal nem annyira a változó éghajlat, mint inkább a táplálék elégtelensége miatt roppant nagy csapatokban vándorolnak. Ilyenkor ÉK-ről DNy-i irányban huzódnak és a földeket elpusztítják. Audubon szerint egy ilyen csapat 80 millió egyénből állott, melyek hetenként átlag 1.712,000 véka magvat fogyasztottak el, és igy elképzelhető, hogy a mezőkön, erdőkön és földeken minő óriási károkat tehetnek. Fákon fészkel, egy-egy fán gyakran 50-500 fészek is található. A galambok mint kitünő repülők ismeretesek. Egyes fajai óránként 180 km.-nyi utat is megtesznek. L. Madárposta.

Tenyésztés. A galambot nagyobb társaságban padláson, ducban vagy külön házakban tartják. Nősténye kora tavasszal 2 tojást toj, melyet a himmel felváltva 17-20 nap alatt költ ki. Párzása és költése egész nyáron át ismétlődvén, egy pár G. után 6-10 tojás, illetve fiók várható. Némely fajták azonban igen rosszul költenek s ez okból ilyek mellé dajkát, illetőleg felnevelésre a sporttenyésztő is néhány közönséges mezei galambot szokott tartani. Csak az a galambtartás jövedelmező, mely maga keresi élelmét s csak a legzordabb időben szorul etetésre. Előitélet, mintha a mezei galamb kártékony volna, mert ha p. a galambcsapatot értékesebb magvak vetésének idején két-három hétig elzárva tartjuk, a mérsékelt kárt is elkerülhetjük, mit azzal okoz, hogy a szántó felületén fekvő, különben is talán tönkremenő magvakat felszedegeti, miközben azonban elpusztítja a mezei csigákat, káros rovarokat és gyommagvakat (konkoly, ebfűtej, kaszanyüg stb.). A mezei galamb sokféle szinváltozatban fordul elő, ugy hogy sportszempontból is ajánlható. Hizlalásra s piaci értékesítésra a mezei galamb nagy fajtákkal (római, montauban, tyukgalamb) keresztezendő; az ily keresztezés termékei azonban ne alkalmaztassanak továbbtenyésztésre.

A galamb ősrégi idők óta kultusz és tenyésztés tárgya a Keleten. A genezis szerint olajfaággal szájában a béke jelvénye. A keresztény egyház szintén felruházta a szentnek jellegével (a Szentlélek ábrázolása galamb képében) s különösen a görög-keletieknél élénk a galamb iránti kegyelet, mely katolikus országokban is kifejezést lel galambetetésre szánt alapítványokban (velencei Szt. Márk-tér). Röpülésének gyorsaságát s közmondásos szelidségét (nincsen epéje, mint a galambnak) Homér elragadó képekben irta le. Galamba a szerelem (turbékoló G.) és hitvestársi hűség jelképe is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is