Galateia

(lat. Galatéa), 1. a csendes, fénylő tenger személyesítése, Néreus és Doris leánya, kit különösen Sziciliában tiszteltek, mint áldáshozó nimfát. A monda szerint, melyet Philoxenos óta számos görög és latin költő feldolgozott, a durva Polyphémos szerelmével üldözi, ő azonban Faunus és Symaithis fiáért, a szép Akisért lángol, kit Polyphémos e miatt sziklával agyonütött, Galateia pedig ezután folyóvá változtatott. Egy másik változat szerint viszonozza Polyphémos szerelmét, sőt a tengert is odahagyja érte és Galast, vagy Galatést szüli neki. A képzőművészet különösen ez utóbbi változatot kedvelte, igy találjuk ábrázolva Pompejiben több s a Palatinuson egy ujabban felfedezett falfestményen. V. ö. Szendrey, A képzőművészet remekei. Budapest (1883). - 2. Eurytios leánya, a phaistosi Lampros neje, kinek leányát az ő kértére Létó fiuvá változtatta. V. ö. Roscher, Lex. der griech. u. röm. Myth. (Lipcse 1884); Holland, De Polyphemo et Galateia (Lipcse, Stud. 7. évf.); Jahn, Arch. Beiträge (Berlin 1847); Preller, Griech. Myth. (Berlin 1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon