Galhard

származására nézve carchelejoi spanyol; jogtudós pápai követ volt 1334 elejétől Lengyelországban, hol a lengyel nemzet érdekei mellett küzdött a német lovagrend ellen. Később Magyarországon titeli prépost lett. 1337 márc. 27-én XII. Benedek pápa hazánkba küldte szintén követül, s egyszersmind a pápai tizedszedők fejéül 1337 jul. 22-én lépett át a határon, de a lengyelországi zavarok, mik eljöttével keletkeztek, többször visszaszólítják néhány hétre. Hazánkban hanyagul vezetett tizedszedést nagy eredménnyel rendezte. 1341 okt. 21. a pápa Avignonba hivja, hogy működéséről számot adjon. A pápa teljes megelégedését nyerte ki, s fáradozása jutalma lett gyors emelkedése az egyházi pályán. Avignonból mint csanádi püspök tért vissza 1344 jóllehet még csak alszerpap volt. Itt előbbi követi hivatalát folytatta. Alig félév mulva (1343 márc.) veszprémi püspökké nevezte ki VI. Kelemen pápa, de Nagy Lajos királyunk ellenszegülés miatt soha sem lett veszprémi püspök, állítólag mert nem tudott magyarul, valósággal, mert Lajosnak, ki ez időben feszült viszonyban volt a székekkel, más jelöltje volt a veszprémi püspöki székre. G. kénytelen volt engedni, s ügye jobbra fordultáig Avignonban vonta meg magát. 1348. a pápa jobbnak látta teljesíteni Lajos kivánságát, s ekkor G.-t brindisii érsekké nevezte ki. A nápolyi hadjárat sok szenvedést hozott számára. 1350 jun. 1. már nem élt. V. ö. Pór A., N. Lajos kir. 130 Monum. Vatic. S. I. T. I. Bevezetés.

Forrás: Pallas Nagylexikon