Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gallenga... ----

Magyar Magyar Német Német
Gallenga... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gallenga

Antal, olasz iró, született Pármában 1810 nov. 4. Diák korában politikai dolgok miatt elfogták s csak az 1831-iki forradalomban nyerte vissza szabadságát, a forradalom leveretése után pedig számkivettetett és ennek folytán bejárta Franciaországot, északi Afrikát, az Egyesült-Államokat stb. Mazzini pártja azzal bizta meg, hogy ölje meg Károly Albert szárdiniai királyt, de ő azt nem mervén megtenni, pártfelei még jobban üldözték, mint a kormány. 1838. Londonban telepedett meg, hol az University Collegeben az olasz irodalmat tanította. 1848. visszament Olaszországba s résztvett a piemonti polit. mozgalmakban, 1849. azonban már megint Londonban volt. Cavour 1854. visszahivta őt Olaszországba s két évig tagja volt a szárdiniai parlamentnek. De mikor History of Piemont c. munkája megjelent (London 1855), melyben Mazzini üzelmeit s a tervezett királygyilkolást is megirta, olyan kellemetlenségeket okozott magának, hogy mandátumát le kellett tennie s 1856. ujra Londonba mennie. 1858-ban megint Olaszországba ment s tagja volt a parlamentenek és tudósítója a Timesnak. Később Walesben, Llandogoban élt. Munkái - melyeket részben Mariotti L. álnév alatt adott ki - következők: Oltremonte ed oltremare. Canti di un pellegrino (London 1844); The Blackgown"s papers (u. o. 1846); Italy pass and present (u. o. 1846); A che ne siamo? Pensieri d"un Italiano d"oltremonte (1849); Scenes from Italian life (London 1850); Italy in 1848 (u. o. 1851); A historical memoir of Fra Dolcino and his times (u. o. 1858); Castellamonte, an autobiographical sketch (u. o. 1856); Country lif in Piemont (London 1858); Manuale dell" elettore, Ricordi per le prossime elezioni (Siena 1861); The invasion of Denmark (London 1864); Italy revisited (u. o. 1874); Two years of the eastern question (u. o. 1877); The pope and the king (u. o. 1878); Episodes of my second life (1884); L"Italia presente e futura (Firenze 1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is