Galvani

Alajos, olasz természettudós, szül. Bolognában 1737 szept. 9., megh. u. o. 1799 dec. 5. Papi pályára készült, amiért a bolognai egyetemet látogatta. Később azonban megváltoztatta szándékát és orvos, 1762. az orvostan tanára lett Bologna egyetemén. Miután G. már tudományos hirnevét anatomiai munkák által megalapította, egy véletlen eset a róla elnevezett galvanizmus (l. o.) fölfedezésére vezette. Elméletét a De viribus elektricitatis in motu musculari commentatis cimü értekezésében tette közzé. Munkája nagy feltünést keltett. A fiziologusok azt gondolták, hogy az elektromosságban feltalálták azt a hatóerőt, amely az akaratot az izmokkal közli. Különben G. elméletét sok igen tekintélyes tudós is elfogadta, a többi között maga Volta is, ki később az elmélet helytelenségét belátva, helyébe a saját elméletét állította. Munkái közül még a következő cimü említendő: Memorie sulla elettricita animale al Abbate L. Spallanzani (Brugnatelli, Giorn. fisico-med. 1797). Összes munkáinak cime a következő: Opere edite ed inedite del Prof. L. Galvani etc. (1. vol. 4^°, Bologna 1841, con Aggiunta 4^°, u. o. 1842).

Forrás: Pallas Nagylexikon