Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Galvanomete... ----

Magyar Magyar Német Német
Galvanomete... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Galvanometer

Igy nevezik azon műszereket, melyekkel a galvánáram erejét lehet mérni. Általában a galvánáram azon hatásán alapulnak, hogy az áramkör a sikjában nyugvó mágnestüt helyzetéből kitéríti s az áramkör sikjára merőleges helyzetbe akarja terelni. Ha a mágnestüt csak egy drótból álló áramkör veszi körül, erős áram szükséges. A kitérítési erő fokozása czéljából a tüt selyemmel körülvett drót sokszoros párhuzamos meneteivel veszi körül, amidőn t. i. A kitérítő erő a menetek számával arányosan nő. Az ily készüléket multiplikátornak (áramsokszorozó) nevezik. De a galvánáram kitérítő ereje még igy is a földmágnesség irányító erejével kénytelen megküzdeni, mely a kitérített mágnestüt az észlelési hely mágneses meridiánjába tereli vissza. Ezért u. n. asztatikus tüket használnak, t. i. függélyes rudacska által középpontjaikban összekötött két mágnestüt, melyek közül az alsónak északi sarka, a felsőnek déli sarka alatt van és fordítva. Az ily kettős tü sodratlan finom selyemszálon függ és az alsó tü sodratlan finom selyemszálon függ és az alsó tü a dróttekercs belsejében, a felső pedig a dróttekercs fölött lebeg szabadon. Mivel a galvánáram kitérítő ereje mindkét türe egyértelmüleg hat (l. Ampere szabálya), igen gyenge áram is képes a tüt helyzetéből kitéríteni. Az ilyen, általában multiplikátornak nevezett műszer még tulajdonképen nem G., hanem csak galvanoszkóp, azaz áramjelző, mellyel az áram jelenlétét és irányát ki lehet ugyan mutatni, de erejét nem lehet mérni. Ha a mágnestü kitérési szögéből az áram erejét is meg lehet határozni, igazi galvanometerrel van dolgunk. Ezek közül a leggyakrabban használtak a következők:

1. A tangensbusszola, mely erős áramok mérésére szolgál. Ez eredeti alakjában függélyesen álló, vastag rézgyürükből áll, mely háromlábu állványra van erősítve. A gyürü középpontjában kis mágnestü van függélyes tengelyre, tehát vizszintesen forgathatólag elhelyezve. Kisérlet előtt a rézgyürüt a mágneses meridiánba állítják, melyben a mágnestü is nyugalomban van s igy a mágnestü párhuzamosan áll a rézgyürü sikjával. Amint a drótszorítókkal ellátott és galvánteleppel összeköthető rézgyürüben gavánáram kering, a mágnestü kitér a meridián sikjából és az áram erősségéhez képest kisebb-nagyobb szög alatt elhajlítva marad nyugalomban. Elméleti és kisérleti uton igazolható, hogy az áram erőssége arányos a kitérési szög trigonometriai tangensével (innen a készülék neve). A szöget azon sárgaréz-szelencében alkalmazott körosztályon lehet leolvasni, mely a mágnestüt magában rejti. Gaugain a tangensbusszolát ugy alakította át, hogy az egyszerü rézgyürü helyett a mágnestütől oldalt egy vagy két fagyürüt alkalmazott, melyen szigetelt drót többszörösen van körülcsavarva. A dróttekercsek a tü felé kisebbednek, olyformán, hogy a tü középpontja egy kup csúcspontjában van, melynek alapja a fagyürü, mig a dróttekercsek a kup oldalfelületén vannak. A tü maga nagyon kicsi. A tekercsek átmérője négyszeresét képezi a tekercs sikjának a mágnestü középpontjától való távolságának. Ilyen műszerrel gyengébb áramokat is lehet mérni s az áram erősségéhez képest több v. kevesebb drótkör igtatható be az áramkörbe.

2. A szinuszbusszola. Ha a tangensbusszola rézgyürüje v. dróttekercse függélyes tengelye körül forgatható, akkor azzal a kitérő mágnestüt addig lehet követni, mig a tü a gyürü sikjában marad nyugalomban. Ez esetben az áramerősség a kitérési szög szinuszával aránylagos. Ezen műszer sokkal érzékenyebb lehet és igy pontosabb mérésekre is használható, mint a tangensbusszola. A mérés azonban hosszadalmas s azért az előbb leirt műszert mégis gyakrabban használják, mint ezt.

3. Tükrös G.-ek. Ezek igen érzékeny műszerek, melyek különféle alakban használtatnak. Közös jellegük az, hogy tükörrel való leolvasztást alkalmaznak használatuk közben. A G. mágnestüje v. rudja t. i. vele szilárdan összefüggő tükröt hord, melyre valamely szilárdan álló fényforrásból (petróleum, gáz v. egyéb láng) fénysugarak esnek. Ha a tükör nyugalomban van, akkor a tükörrel szemben levő észlelő messzelátón nézve, egy milliméteres léptéknek zéruspontját látja a messzelátó fonálkeresztjére vetítve. Ha azonban a mágnestü s vele a tükör bármi kis szög alatt kitér, akkor a fénysugár, mely a messzelátón néző szemébe jut, nem a lépték zéruspontját fogja a fonálkeresztre vetíteni, hanem azon pontját, mely a visszavert fénysugár utjának megfelel. Mivel a visszaverődés törvénye szerint a beeső és visszavert fénysugár szöge kétakkora mint a tükör elhajlási szöge, s a lépték méretei, valamint a tükörtől való távolsága ismertek, azért a kitérési szög pontosan kiszámítható s ezzel az áramerősség mértékeül használható. A használtabb tükrös G.-ek a Weber, Wiedemann, Edelmann, Meyerstein-félék.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is