Ganajturó bogarak
(Coprophagidae), a fedelesszárnyuak rendjébe, az
ötlábtőizesek csoportjába tartozó bogárcsalád, melynek tagjai az állati
ürülékek eltakarítása miatt hasznosak. Többnyire zömöktestüek, lemezes csápuak,
a ganéj és földturásra alkalmas fejpajzszal és kaparásra alkalmas első
lábakkal. A nagy galacsinhajtó (Ateuchus pius L.), ez a többi rokonaival együtt
ugy gondoskodik ivadékairól, hogy ganajból (különösen marhaganajból)
diónagyságu galacsint formál, melyet azután a szülők közösen a porban
hengergetnek és a földbe ássák és melybe a nőstény egy petét rak. 2,6-3 cm.
nagy, piszkosfekete szinü bogár, összenyomott lapos testtel, széles fejjel. A
Földközi-tenger környékén gyakori szent G.-t (A. sacer L.) az egyiptomiak, mint
a világ, a nap s a vitéz harcos jelképét tisztelték és kőből faragott órási
példányai a Nilus völgyében elszórt romok közt gyakran találhatók. A magyar
galacsinhajtó (Sisyphus Schäfferi Fabr.), fénytelen fekete. Az alföldön igen
gyakori. A ganajturó bogár (Geotrupes stercorrius L.), melyet éji bogárnak is
hivnak, mivel este zugva röpül. Felül kékeszöldes-fekete, alul violaszinü,
fémfényü. A ganaj alatt a földbe függélyes lyukakat fur, melyekbe tojja petéit
és hogy a kikelő álcáknak legyen mint enniök, ganajjal tömi meg őket.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|