Gand

(Gent), K.-Flandria belga tartomány fővárosa, 50 km.-nyire Brüsszeltől, az Escaut (Schelde), Lys, Lieve és Moere összefolyásánál és több vasutvonal találkozásánál és több vasutvonal találkozásánál, egy püspöknek és a tartományi főhatóságoknak székhelye (1892) 151 811, a külvárosokat Ledeberget, Monst-St.-Amandot, Gandbrugest is beleszámítva, több mint 180 000 lakossal, igen virágzó szövőiparral; len- és jutaszövésre 200 000-nél; a pamutszövésre pedig 600 000-nél több orsóval; azonkivül csipkekészítéssel, posztószövéssel, gép-, bőr-, papir-, tapétagyártással és igen jelentékeny kereskedelmi kertészettel (több mint 80-nal). A kereskedelmet a vasutakon és kisebb csatornákon kivül, különösen a Terneure nevü csatorna mozdítja elő; ez 1700 m. hosszu, 60 m. széles és 5 m. mély, a város mellett hatalmas kőparttal; 1828 dec. 15. nyitották meg; 1892. a vizi forgalom 118 015 tonnát tett ki. G. is É-i Velence. Folyóvizek és csatornák 26 szigetre osztják, amelyeket mintegy 100 fából, vasból, kőből készített hid köt össze. A szigetek közül a legfontosabb a Cuve de G. v. Egyszerüen la Cuve (de Kuyp). Legszebb tere a városnak a Place d"Armes (Cauter). A Szt. Bavonról elnevezett székesegyháza egyike Belgium legérdekesebb gót templomainak; benne látható az Eyek testvérek egyik képe. Egyéb templomai a Szt. Mihály-templom a XV. sz. II. feléből, a Szt. Péter-templom (a XVII. sz.-ból), az augusztinusok, dominikánusok stb. templomai. Érdekes G.-ben a két női kolostor, béguinage, amelyekben több mint 6000 nő lakik. A világi épületek közül a jelentékenyebbek: a városháza, amelynek legrégibb részei még a XV. sz. végéből valók, a 111 m. magas őrtorony (beffroi), az egészen modern kormányzósági palota, az igazságügyi, az egyetemi épület. 1822. a várostól D-re erősséget építettek. A hajósok háza a Lys partján 1531. épült; piramisszerü alakjával, ablakainak és disztítményeinek elrendezésével sajátszerü festői hatást tesz. A kiválóbb emlékszobrok: Bauwens iparosé, Metdapenningen és Artevelde pártvezéreké. A várost egykor övező falak helyén szép ültetvények és sétahelyek terülnek el. Botanikus kertje egy kis paradicsom. Virágkiállításai egész Belgiumban a legszebbek. A Szt. Bavon apátság romjait a várostól ÉK-re, az Escaut partján a maguk nemében Belgiumban a legszebbeknek tartják. G.-nek tudományos intézetei is kölcsönöznek jelentőséget. Egyetemét 1816. I. Vilmos király alapította. 1838. mérnöki és műipariskolát (Écoles spéciales de génie civil et d"arts et manufactutes), 1847. pedig egy Ecole normale et manufactures), 1847. pedig egy Ecole nomale des sciences-ot állítottak föl, melyeket mind az egyetemmel kapcsoltak össze; ennek van nagy könyvtára (300 000 kötet), érem-, rézmetszetgyüjteménye és számos különféle laboratoriuma. Muzeuma a régi augusztinus kolostorban van elhelyezve 250 festménnyel, a többi közt de Crayer műveivel; az egykori Karmelite-templomban gazdag műipargyüjtemény található; szakiskolák: a zeneakadémia, festőakadémia, ipariskola stb.

Történelem. G. helyén már a rómaiak idejében jelentékeny telep állhatott, miként azt a római épületmaradványok bizonyítják. Azon apát, aki róla Gandavum Castrum név alatt először tesz említést, a VII. sz.-ban élt. 629 körül Dagobert király Szt. Amandot küldötte ide, hogy a kereszténységet hirdesse. 868 körül vaskaru Balduin, Flandria első grófja építette a grófi kastélyt, a város első erősségét, amelyet csakhamar mások is követtek. 968. ifjabb Balduin megvetette G. szövőiparának az alapját, inne tul a város gyorsan fejlődött és gazdagodott. 1180. Flandria fővárosává lett. 1228. az addigi 13-ak tanácsa kezéből a kormány a 39-ek tanácsára szállott át. 1252. építették az első hajózási csatornát, a La Lievet. Flandriának bekebelezése Franciaországba a város további fejlődésének nem állta utját; szövőipara tovább is virágzott; azonban politikai szabadságát megnyirbálták. A XV. sz. elején állítólag 40 000 munkás foglalkozott a szövőiparral és ezek 18 000 fegyverest állítottak ki maguk közül. A burgundi hercegek birtokából G. a Habsburgok hatalmába került, midőn Mária Miksához ment férjhez, kik nászünnepüket 1477. ezen városban ülték meg. V. Károly császár uralma alatt G. ujra fegyvert fogott. A császár azonban a várost 1540 meghódolásra kényszerítette, és azt keményen megadóztatta; hogy pedig továbbra a lázadásoknak utját állja, a városra kivetett sarcból egy erősséget építtetett. Margit kormányzósága idejében a protestáns vallás itt is gyökeret vert. 1576 nov. 8. itt irták alá a hires G.-i pacifikációt. A következő évben az V. Károly citadelláját, azután a kolostorokat és több templomot leromboltak, mig végre 1584. a pármai herceg a várost kiéheztette és megadásra kényszerítette. Több mint 11 000 ember vándorolt akkor ki, hogy Angliában és Hollandiában telepedjen le és ott honosítsa meg a szövőipart. XV. Lajos az aacheni békében kénytelen volt Mária Teréziának visszaadni. 1794. azonban az osztrákok uralma e városban végett ért. Midőn Belgiumot Franciaországhoz csatolták, Escaut départementnak tették fővárosává, XVIII. Lajos a száz napi uralom alatt itt tartózkodott. Midőn Hollandia Belgiummal egyesítve volt, nagy jólétnek örvendett és ezért csak nagy nehezen tudott Belgium elszakadásába beleegyezni. jelenleg a belga szocialisták egyik főfészke. V. ö. Diericx, Topogr. de l"ancienne ville de G. (1808); Bast, L"ancienneté de la ville de G. (1821).

Forrás: Pallas Nagylexikon