Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
garázda riotous
garázda rowdy
garázda ruffianly
garázda truculent
garázda emb... hell-raiser...
garázda emb... yob
garázda emb... yobbo
garázdálkod... affray
garázdálkod... soldiers on...
garázdaság breach of p...
garázdaság rowdyism
garázdaság truculence
garázdaság truculency

Magyar Magyar Német Német
garázdálkod... hausen
garázdálkod... randalieren...
garázdálkod... wirtschafte...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Garázda

-nemzetség, melyből a horogszegi Szilágyi és a gróf Teleki család származott, Bosnyákországból eredt; ősi fészke Garázda, a Drina partján máig fönnáll (Fraknói, Mátyás király 10. l.). A XV. sz. első éveiben a G.-nemzetség két tagja játszik kiváló szerepet hazánk történetében: G. Miklós és a vele közel rokon, de ugy látszik birtokai után, az akkori szokás szerint más nevet viselő Szilágyi László. A törökök és Hervoja bosnyák bán ellen harcolva szereztek vitézi hirnevet. Négy esztendeig hősiesen védték a bosnya zrebernik várát, melynek parancsnokai voltak. Elfoglalták (109) Branics várát is. Zsigmond király a neki és a magyar államnak tett kiváló szolgálataikat gazdag jószágadományokkal jutalmazta. Doboka, Alsó-Fehér, Nógrád, Heves és Temes megyékben terjedelmes birtokokat kaptak (107-1408) s a főrendek sorába emeltettek. E birtokok egyike volt Horogszeg Temesmegyében, ahonnan a Szilágyi család előnevet irta. Szilágyi László két fia, Mihály és László életét áldozta fel a törökök elleni küzdelemben. Leánytestvérük, Erzsébet, Hunyadi János neje, Mátyás király anyja. A G. nemzetségből a XV. sz. folyamán három költő származott. Az egyik G. Péter, akinek emlékét a gyulafehérvári templomban egy fekete márványkőre védett, latin hexameterekben irt epitáfium tartotta fenn (1507), amelyen mint kitünő költő dicsőíttetik. A másik az emléktábla ismeretlen emeltetője, aki magát a két másik költő rokonának vallja. Ez alighanem Lászai János, egy derék humanista főpap, 1489-től erdélyi főesperes, aki 1512-ben a műremek gyulafehérvári székesegyház előcsarnokát, az ugy n. megholtak kápolnáját (ahol a holttesteket a temetéskor letették) építette. (V. ö. Bunyitay V., A gyulafehérvári székesegyház, Budapest 1893.) Ő rá vall költő volta, az a vallomása a G. Péter siremléktáblján, hogy ő is ott óhajtana nyugodni. A harmadik, a legjelesebb költő rokon a G. nemzetségből Cesinge (l. o.) v. Csezmicei János, pécsi püspök, ki Janus Pannonius név alatt világhirrel dicsekedett, mint költő, humanista. A G. nemzetség több ágra szakadván, a már említett neveken kivül zágorhidi, széki, teleki, kereszturi előneveket viselt. Telek békésmegyei falu birtokát 1408., Zágorhidát, Széket 1414. nyerte a G.-nemzetség, amely a XVI. sz. folyamán egyes ágaiban már ezekről a falukról nevezte magát, elhagyván a G. nevet. Az egyes ágak végül (némelyik fiágon kihalván s a leányok a másik ágba olvadván) a széki Teleki családban egyesülnek, amely aztán ezen név alatt uj virágzásra, fényre és gazdaságra emelkedik Teleki Mihály (l. o.) a hatalmas erdélyi kancellár és utódai személyében. Az utolsó férfi, aki a G. nevet viselte, János, a XVI. sz. végén, aki Báthory István lengyel királynak azt oroszok ellen viselt harcaiban (1579-81) részt vett és kitüntette magát. Őt bizta meg a lengyel király azzal is, hogy unokahugát, a Báthory Kristóf erdélyi vajda leányát, Grizeldiszt, akit a lengyel főhetman és kancellár, Zamojszki János jegyzett el, Erdélyből Lengyelországban, Krakkóba kisérje. A G.-nemzetség cimere egy lángokból kiemelkedő vadkecske (zerge), melyet 1409 febr. 24. kapta Zsigmond királytól.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is