Garborg

Arne, norvég novellairó, szül. Thimen Joederenben 1851 jan. 25-én. Eleinte tanító volt s különböző lapokban irt. Első nagyobb művét 1873. névtelenül adta ki: Henrik Ibsen"s Keiser og Galilaeer (2 kiad. 1874) cimen. 1877. Fedraheimen cimü szabadelvü lapot alapított, melyet 1884-ig szerkesztett. Számos politikai, erkölcsi, esztétikai és nyelvészeti cikkén kivül (a nyelvészet terén van egy nagyobb munkája is: Den nynorske Sprog- og Nationalitetsbevoegelse, Bergen 1877), főleg a novellisztikában fejtett ki nagy tevékenységet. Megemlítjük: Ein Fritenkjar (névtelenül a Fedraheimbenben 1878; 2. kiad. Krisztiánia 1881); Bondestudentar (Bergen 1883; 2. kiad. Krisztiánia 1885); Mannfolk (Bergen 1886, 2. kiad. 1887); Hjaa ho Mor (u. o. 1890); Traette Moend (1891 2. kiad. Kriszt. 1892); Forteljinger og Sogur (u. o. 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon