Garcinia

L. (növ., Cambogia L., Mangostana Gaertn.), Kelet-Indiában honos fa a gyántatermők Clusiaceae csoportjában. Mintegy 150 faja Ázsia és Afrika tropikus tájain, valamint Uj-Kaledoniában terem. levele bőrnemü épélü, gyümölcse husos, de később gyakran kiszárad. Sok fajának virága szép és jóillatu; némelyik jóizü gyümölcsének különböző módon értékesíthető tejnedve van; magva sok olajtartalmu. Fája tartós és nagyon kemény. A G. cambogia Desv. (Cambogia Gutta L.) kérgét megmetszvén, sárgás nedv áramlik belőle, a melegen megkeményedik; tartalma barnás festék. Azelőtt a gummigutta nevü mézgyántát ebből kapták, most azonban a siam, ceylon és előindiai G. Morrellából Desv. (Hebradendron cambogioides Grah.), a G. Cochinchinensiből Chois. meg a G. pictoriából Roxb. is. A gummigutta v. sárgás gyánta (gutti, gummi guttae, gummi cambogium v. cambogium Siamense) barnasárga, szagtalan, kissé édes csipős izü darab, megnedvesítva világos sárga. Vizben v. borszeszben feloldva szép sárga festék, a festők lakknak és aranyfirnáisznak nagyra becsülik. A molukki és az indiai sziggettengeren honos G. Mangostana L. gyümölcsi olyan nagy mint egy narancs, nagyon jóizü, pirosasbarna, s Keletindia gyümölcsei egyik legkitünőbbike. Kérgét orvosszerül és fekete festékül használják. A G. purpurea Roxb. faggyunemü, fehér törékeny zsiradéka a kokum oil; gyenge de nem kellemetlen szagu, 35°-nál olvad, 24°-nál megmerevedik s a tea-vaj hamisítására, Angolországban pedig hajkenőcsne k felhasználják.

Forrás: Pallas Nagylexikon